„Civil” tüntetés a Kossuth téren: fideszes politikusokkal és 2030-as kétharmados tervekkel

A civil összefogás és a jobboldal újjászervezésének szükségessége állt a Ne féljetek! 2.0 című szombat esti demonstráció középpontjában a budapesti Kossuth téren. A rendezvény civil jellegét ugyan többször is hangsúlyozták a felszólalók, a színpadon azonban fideszes politikusok és ismert jobboldali közéleti szereplők váltották egymást, miközben már a 2030-as országgyűlési választás és a Tisza kétharmados legyőzése is szóba került.

Renge Zsolt, a Fidesz fővárosi alelnöke az elmúlt időszak politikai eseményeit bírálta, és többek között gyűlöletkeltéssel, uszítással, visszamenőleges hatályú jogalkotással, valamint a választójog korlátozásával vádolta a kormányt.

Szabó László, a Fidesz XI. kerületi önkormányzati képviselője arról beszélt, hogy az a politikai irány, amely korábban útjelzőként szolgált számára, fokozatosan elhalványult. Szerinte szükség van a „tisztességes jobboldaliakra”, akik hitelesen képesek képviselni a közösséget.

Huth Gergely, a PestiSrácok főszerkesztője úgy értékelte, hogy jelenleg a rendszerváltoztatás óta felépített világ lebontása zajlik. Beszédében kitért a korábbi kormányoknak dolgozó emberek vagyonának esetleges elvételére, az Alkotmánybíróságot érintő változásokra és a migrációs paktummal kapcsolatos politikai fordulatra is. Magyar Pétert, Tarr Zoltánt és Ruff Bálintot élesen támadta, hazaárulóknak nevezte őket, majd azt mondta, el fog jönni a „valódi elszámoltatás” ideje. A résztvevőket a „civil hazafiak” összefogásának erősítésére szólította fel.

Skrabski Fruzsina dokumentumfilmes, a Három Királyfi, Három Királylány Alapítvány vezetője ezzel szemben elsősorban az ügyek mentén szerveződő civil közösségek fontosságáról beszélt. Mint mondta, a civilség lényege éppen az, hogy egy-egy ügyben attól függetlenül lehessen összefogni, ki melyik politikai oldalra szavazott.

Ábrahám Róbert jobboldali youtuber szerint attól még nem válik valaki szélsőségessé vagy radikálissá, hogy „karcos hangot” képvisel. Úgy fogalmazott, minden nemzeti érzelmű emberre szükség van, mert szerinte Magyarország „szellemi megszállás alatt áll”. A revánsvágy helyett ugyanakkor építkezést sürgetett, és különösen fontos feladatnak nevezte a fiatalok visszaszerzését.

Teleki Béla, a CitizenGo Magyarország vezetője ugyancsak a civil szerveződés fontosságát hangsúlyozta. Olyan közösség létrehozását szorgalmazta, amelyet „a politika nem tud félresöpörni”, és amely képes megszólítani a fiatalokat, a középosztályt, az értelmiséget, valamint a városi és vidéki társadalmat egyaránt.

A rendezvény civil-politikai határvonalát talán Kurucz Dániel, a KözTér alapítója rajzolta át a leghatározottabban. Beszédében ugyanis már konkrét választási célt fogalmazott meg: szerinte a jobboldalnak a 2030-as országgyűlési választáson kétharmaddal kell legyőznie a Tiszát, hogy helyre lehessen hozni az addig okozott károkat. Ennek érdekében szerinte már most el kell kezdeni a választási program kidolgozását.

Kurucz ugyanakkor azt is kijelentette, hogy a civil életnek „vissza kell foglalnia a jobboldalt”, támogatnia, de egyúttal ellenőriznie is kell a politikát, és soha nem szabad megalkuvóvá válnia.

A Ne féljetek! 2.0 szervezői három közösségi felszólalónak is lehetőséget adtak, akiket az előzetesen videós beszédet beküldők közül választottak ki. Az est táncházzal és zenei programmal zárult.

A rendezvény tehát papíron a nemzeti érzelmű civil társadalom megszervezéséről szólt, a felszólalók névsora és az elhangzott politikai célkitűzések alapján azonban meglehetősen nehéz volt nem észrevenni, hogy a „civil” színpadon már a jobboldal 2030-as választási stratégiájának alapjait is elkezdték lerakni.