Az első interpellációk máris megmutatják: kulturális frontnyitás, Covid-viták és benzináras számonkérés jön az Országgyűlésben
Megérkeztek az új Országgyűlés első interpellációi, és azok alapján már most jól kirajzolódik, milyen ügyek mentén próbálja majd sarokba szorítani az ellenzék és a korábbi kormánypárti oldal a Tisza-kormányt. A benyújtott kérdések között szerepel a Meta reklámadója, a Budapest–Belgrád vasútvonal, a Covid-időszak elszámoltatása, a migrációs paktum, a gyermekvédelmi törvény, az oktatáspolitika, valamint a 480 forintos benzinár ígérete is.
A Mi Hazánk részéről Novák Előd rögtön egy erős hangvételű interpellációval nyitott, amelyben azt kérdezi Magyar Péter miniszterelnöktől, miért törölték el a Meta reklámadóját „a Tisza és a Fidesz négyötödös paktumával”, ráadásul szerinte parlamenti vita nélkül. Az interpelláció élesen bírálja az új parlamenti többség működését, és azt állítja: a Big Tech cégek érdekei előtt történt „kapituláció”.
Szintén a Mi Hazánk részéről Szabadi István a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés ügyében fordult Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterhez. Az interpelláció a projekt költségeit, műszaki problémáit és a kínai technológia alkalmasságát is támadja, külön kiemelve a vonatbefolyásoló rendszer hiányosságait és a beruházás titkosítását. A képviselő azt is felveti, hogy mikor indulhat el reálisan a személyforgalom a vonalon.
Ugyancsak Szabadi István nyújtott be interpellációt a Covid-időszak károsultjainak ügyében. Ebben az oltások mellékhatásainak kivizsgálását, az operatív törzs dokumentumainak nyilvánosságra hozatalát és a „kényszeroltott” emberek kártalanítását követeli. Az interpellációban több vitatott állítás is szerepel az mRNS-vakcinákról és a járványkezelésről.
A KDNP részéről Dr. Latorcai Csaba a genderkérdést emelte napirendre. Az igazságügyi miniszterhez intézett interpellációjában azt kérdezi: továbbra is érvényben marad-e az az álláspont, hogy a férfi és a nő biológiailag meghatározott. A szöveg élesen bírálja a genderelméleteket és az esetleges jogszabályi változtatásokat.
A KDNP másik interpellációja az Európai Unió Bíróságának gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos döntésére reagál. Dr. Máthé Zsuzsa azt kérdezi az új szociális és családügyi minisztertől, hogyan kívánja a kormány megvédeni a magyar szülők és gyermekek érdekeit az ítélet után. Az interpelláció több, a Tisza Párthoz kötött közszereplőt és szakembert is név szerint említ, és attól tart, hogy az új kormány megfelelési kényszerből módosíthatja a korábbi szabályozást.
Rétvári Bence a migrációs paktum ügyében fordult a belügyminiszterhez. Az interpelláció szerint Magyarország ne adjon le végrehajtási tervet az uniós rendszerhez, amely a KDNP álláspontja szerint kötelező kvótákat és pénzügyi hozzájárulást jelentene az ország számára.
A Fidesz részéről Hegedűs Barbara az oktatáspolitikát vette célba. Interpellációjában az iskolabezárások lehetőségéről, a mindennapos testnevelés jövőjéről, valamint a szexuális nevelés kérdéséről kérdezi az oktatási és gyermekügyi minisztert. A képviselő azt is feszegeti, milyen szervezetek jelenhetnének meg az iskolákban a jövőben ilyen témákban.
Bencsik János pedig a Tisza Párt korábbi, 480 forintos benzinárplafonra vonatkozó kijelentéseit kérte számon az új gazdasági és energetikai miniszteren. Az interpelláció lényege: amit ellenzékben követeltek, azt kormányon is vállalják-e, és ha igen, milyen fedezettel, milyen időtávra és milyen szabályozással.
Az első interpellációk alapján már most látszik, hogy az új parlamenti ciklus első időszakát nem elsősorban technikai vagy költségvetési viták, hanem identitáspolitikai, kulturális és szimbolikus ügyek uralhatják majd. A korábbi kormánypártok és a Mi Hazánk több fronton is igyekeznek nyomás alá helyezni a Tisza-kormányt: egyszerre próbálják Brüsszelhez való viszonyán, korábbi ellenzéki ígéretein és a Covid-időszakhoz való hozzáállásán keresztül támadni az új kabinetet.
