Dobrev Klára: Március 15. a nép döntésének ünnepe, nem a hatalomé
Március 15. előestéjén tartott megemlékezést a Demokratikus Koalíció, ahol a párt elnöke, Dobrev Klára beszédében a történelmi forradalom üzenetét a közelgő országgyűlési választással kapcsolta össze. A politikus szerint a márciusi forradalom legfontosabb tanulsága az, hogy a változást nem egyetlen vezető vagy párt hozza el, hanem a közös ügyért cselekvő emberek közössége.
Beszéde elején arra emlékeztetett, hogy a történelem során sok ünnep született, amelyek idővel feledésbe merültek. Példaként említette augusztus 18-át, amely egykor nagy pompával ünnepelt nap volt Magyarországon, mivel ekkor született Ferenc József császár. Mint fogalmazott, miközben ez az ünnep mára eltűnt a köztudatból, március 15-e megmaradt, mert nem a hatalomhoz, hanem a nép akaratához kötődik.
A DK elnöke szerint az 1848-as forradalom erejét az adta, hogy különböző politikai gondolkodású szereplők közösen léptek fel a szabadságért. Beszédében utalt Széchenyi István, Kossuth Lajos, Táncsics Mihály és Petőfi Sándor példájára, akik – nézetkülönbségeik ellenére – egy közös cél érdekében működtek együtt. Dobrev Klára szerint ez a történelmi tapasztalat ma is érvényes: a változáshoz együttműködésre van szükség.
A beszédben külön hangsúlyt kapott az 1848-as 12 pont üzenete is. A politikus úgy fogalmazott, hogy a forradalom vezetői nemcsak a fennálló rend ellen léptek fel, hanem világos programot kínáltak: szabad sajtót, törvény előtti egyenlőséget, felelős kormányt és a társadalmi igazságtalanságok felszámolását. Szerinte ezek az elvek ma is a szabad Magyarország alapját jelentik.
Dobrev Klára beszédének jelentős része a jelenlegi politikai helyzet értékeléséről szólt. A DK elnöke élesen bírálta Orbán Viktor miniszterelnök politikáját, amely szerinte eltávolodott az 1848-as eszméktől. Úgy fogalmazott: a kormány a szabad sajtó korlátozásával, az igazságszolgáltatás feletti befolyással és az orosz kapcsolatok erősítésével elárulta azokat az értékeket, amelyek a modern magyar állam alapját jelentik.
A politikus a közelgő választásokra utalva arról beszélt, hogy a voksolás tétje túlmutat egy egyszerű kormányváltáson. Megfogalmazása szerint a cél egy olyan politikai rendszer lezárása, amelyet az egyszemélyi döntések és a korlátlan hatalom jellemeznek. A DK elnöke hangsúlyozta: szerinte a rendszerváltáshoz széles politikai együttműködésre van szükség, és ebben a baloldali szavazók szerepe is meghatározó.
Beszédében kitért az ellenzéki térfél vitáira is. Azt mondta, hogy szerinte veszélyes az a politikai stratégia, amely a Demokratikus Koalíció háttérbe szorítására törekszik. Állítása szerint egy olyan parlamenti felállás, ahol a baloldal gyenge, könnyen vezethetne egy Fidesz és Mi Hazánk Mozgalom közötti együttműködéshez.
A DK elnöke beszéde végén arra kérte támogatóit, hogy a választásokon is tartsák szem előtt a márciusi forradalom tanulságát: a változás csak akkor valósulhat meg, ha a különböző politikai közösségek képesek közös célok mentén együtt fellépni. Mint fogalmazott, a szabad és európai Magyarország megteremtéséhez „mindenkire szükség van”.
