Orbán Viktor Győrben: háborús aggodalmak, szuverenitás és Trump-találkozó értelmezése
Orbán Viktor szombat délután Győrben, a kormánypárt „Digitális Polgári Körök” rendezvényén szólalt meg, ahol a miniszterelnök Váczi Gergő műsorvezető kérdéseire válaszolt – saját értelmezése szerint egy háborúellenes gyűlésen, „veszély idején”. A beszélgetés elején Orbán könnyedebb hangnemben reagált a keddi ATV-s interjúját kísérő figyelemre, különösen a papírfirkálásra, amely szerinte többet kapott a nyilvánosságból, mint az interjú tartalma.
A miniszterelnök ismét hangsúlyozta: az újságíró, „akit külföldről fizetnek, nem szuverén ember”, de hozzátette, hogy kitiltani nem kell őket – jelezve, hogy a független sajtó képviselőit most beengedték a gyűlésre. Mint mondta, nemzeti szuverenitás ügyében „nem ismer tréfát”.
A rendezvény jelentős részét az orosz–ukrán háború geopolitikai értelmezése tette ki. Orbán szerint Európa a háború küszöbén áll, és az elmúlt hetek eseményei szerinte az I. világháborút megelőző „előjelekhez” hasonlítanak. Úgy látja, a magyar közéletben kialakult helyzet, miszerint a béke szót elsősorban a jobboldali közönséghez kapcsolják, „beteges társadalmi fejlődés” eredménye.
Európai uniós kritikákra reagálva Orbán elutasította azt a vádat, hogy Magyarország kommunikációja összecseng az orosz állásponttal, és kijelentette: őt nem érdekli az orosz elnök szempontja, kizárólag a magyar érdek számít. Szerinte azonban a fegyverszállítások hosszabbítják meg a háborút, és a konfliktus kivezetéséhez nagyhatalmi nyomásgyakorlásra lenne szükség. A miniszterelnök állítása szerint mind Zelenszkij ukrán, mind Putyin orosz elnökkel találkozott, és egyik fél sem mutatott békekészséget.
Orbán arról is beszélt, hogy a jelenlegi helyzetben az a kérdés: ki tud-e maradni Magyarország egy esetleges európai konfliktusból. Történelmi párhuzamként Tisza Istvánt és Horthy Miklóst említette, akik szerinte szintén ki akarták tartani az országot a világháborúkból.
A beszélgetés kitért a Trump–Orbán megbeszélésre és az orosz energiaszankciók alóli mentesség kérdésére is. Orbán azt állította: a megállapodás addig érvényes, „amíg Trump ezt úgy gondolja”, és szerinte felesleges arról vitatkozni, milyen időkorlát szerepel majd a hivatalos dokumentumban. Váczi felvetésére, hogy az amerikai külügyminiszter egyéves időtartamról beszélt, Orbán úgy reagált: „nem mindegy?”.
A „pénzügyi védőpajzs” témakörében a miniszterelnök történelmi ívű magyarázatot adott: szerinte Magyarországnak Trianon óta folyamatosan külső pénzügyi biztonsági rendszerekre van szüksége. Úgy vélte, az EU is lehet védőpajzs, „ha a barátod”, de ha nem, akkor inkább „buzogány”. Az amerikai védőpajzs jelenleg szerinte nem kerül pénzbe, és csak használat esetén lenne költsége.
Orbán a fiatalok külföldre költözéséről és a nyugati életmód csábító erejéről is beszélt, amire Váczi Gergő azt kérdezte: nem kellene-e Magyarországnak is változnia? A kérdés újabb bekiabálást váltott ki a közönségből.
A beszélgetés végén a miniszterelnök a magyar–ír labdarúgó-mérkőzést is említette, amely szerinte „nem sportesemény lesz, hanem jellempróba”.
A győri esemény összességében a miniszterelnök utóbbi hetekben megszokott narratíváját erősítette: a béke kizárólagos magyar álláspontként való bemutatását, a szuverenitás küzdelmeként értelmezett külpolitikai vitákat, valamint a háborús fenyegetettség hangsúlyozását.
