Repülőrajt helyett bukdácsolás – Orbán Viktor gazdasági álma még várat magára
Orbán Viktor napokkal ezelőtt egy dinamikusan startoló, szárnyaló magyar gazdaság képét festette le, amely a válságok ellenére is képes erőteljes növekedési pályára kerülni. Azonban a legfrissebb Beszerzési Menedzser Index (BMI) adatai nem ezt a képet erősítik. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) által közzétett jelentés szerint a szezonálisan kiigazított decemberi BMI 50,6 ponton állt, ami ugyan technikailag még a stagnálás feletti érték, de távolról sem utal robusztus növekedésre.
Az 50 pont feletti érték alapvetően a gazdasági aktivitás bővülését jelzi, ám a tavaly decemberi adat nemcsak a januári 52,2 pontos szinttől marad el, hanem a korábbi évek decemberi átlagától is. Az új rendelések és a termelési mennyiség ugyan növekedtek, de a foglalkoztatottság indexének csökkenése továbbra is aggasztó jel. Ha a gazdaság valóban „repülőrajtot” vett volna, akkor a munkaerőpiacnak is ezt kellene tükröznie.
Az árak alakulása szintén árnyalja a képet. Bár egyes alapanyagok, mint az acél és az alumínium ára csökkent, más kulcsfontosságú anyagok, például a fémlemezek, műanyag alapanyagok és textiláruk ára jelentősen emelkedett. Ez a kombináció inkább egy inflációs nyomás alatt álló, kiszámíthatatlan piaci környezetet jelez, mintsem stabil növekedést.
A szállítási átfutási idők hosszabbodása tovább nehezíti a helyzetet, különösen a globális ellátási láncok törékenysége mellett. Az export és import mutatók ugyan pozitív jeleket mutatnak, de önmagukban nem képesek ellensúlyozni a belső strukturális problémákat.
A beszerzési menedzserindexek világszerte gyorsan reagálnak a gazdasági környezet változásaira, így fontos indikátorai a vállalati szektor várakozásainak. Magyarország esetében a jelenlegi adatok nem egy repülőrajtot, hanem inkább egy óvatos, bizonytalan előrehaladást mutatnak. A kormányzat gazdasági víziója és a realitások közötti szakadék egyre nyilvánvalóbbá válik.
Ha valóban meg akarjuk közelíteni Orbán Viktor elképzelt „repülőrajtos” gazdaságát, akkor nem elég az optimista retorika – strukturális reformokra, kiszámítható gazdaságpolitikára, és mindenekelőtt a munkaerőpiac, az innováció és a beruházások stabil támogatására van szükség. Addig viszont marad a reménykedés, hogy a jelenlegi stagnálás nem csúszik át visszaesésbe.
