A járvány miatt kevesebbet keresnek az ápolók
Sok egészségügyi dolgozónak okozott jövedelemcsökkenést a járvány elleni védekezés, a veszélyhelyzet idején ugyanis átmenetileg megszűntek a megélhetést biztosító kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségeik.
Az egészségügyi szakdolgozók felének-kétharmadának, az orvosok közül szinte mindenkinek van másod-, harmadállása. Míg az orvosok magánellátóknál vagy saját vállalkozásukban dolgoznak a főállásuk mellett, addig az ápolók, amint befejezik a műszakot, újabba kezdenek egy vagy két kórházzal arrébb, esetleg egy szociális otthonban, vagy a háziápolásban folytatják. A veszélyhelyzet kihirdetésekor azonban az egészségügyben azonnal megtiltották a külföldön vagy itthon végzett pluszmunkát.
Babonits Tamásné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) általános alelnöke szerint a fővárosi szakdolgozók egynegyedét, a vidékiek jelentős részét kényszerszabadságolták, különösen ott, ahol csak 16-20 koronavírusos beteg került be az adott kórházba. Az ilyen helyeken a dolgozók havonta legalább két hétig úgynevezett állásidőn voltak.
A havi bérük már azzal is 25-30 százalékkal csökkent, hogy nem tudtak ügyeletet, éjszakai műszakot vállalni. Sokuk ezekben a hónapokban alig visz haza nettó 120-140 ezer forintot.
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke a lapnak elmondta: a kényszerszabadságolások miatt sok egészségügyi dolgozónak csökkent a jövedelme. Becslése szerint
a szakdolgozók most kénytelenek minimum 20-30 százalékkal kevesebből megélni.
Ugyanakkor hallott arról is, hogy a koronavírusos betegeket ápoló intézményekben a dolgozók plusz juttatást kaptak, ez az összeg azonban kórházanként eltérő volt. A Szent Imre kórházban például a covidos betegek mellett dolgozók márciustól bruttó 100 ezer forintot, az egyéb pácienseket ellátók 70 ezret, a műszaki-gazdasági hátteret biztosítók 50 ezret kaptak. Hasonló többlet járt a Korányi Pulmonológiai Intézetben és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben is.
Forrás: Népszava
Fotó: MTI
