Ma van az Ápolók Nemzetközi Napja – újpesti ápolónőt kérdeztünk

egészség közélet

Május 12. világszerte az Ápolók Nemzetközi Napja annak emlékére, hogy 1820-ban ezen a napon született Florence Nightingale brit ápolónő, az ápolóképzés kiemelkedő alakja. Ennek kapcsán Mező Tímea újpesti ápolónővel beszélgettünk, aki 35 éve dolgozik a szakmában, és tökéletesen ismeri a magyarországi helyzetet.

Florence Nightingale már életében legendává vált, a rendkívüli akaraterővel megáldott asszony 1820-tól 1910-ig élt. Az 1853-56-os krími háború idején a törökországi brit katonai kórházban a tisztaság és a megfelelő ellátás megszervezésével nagyságrenddel csökkentette a halálozási arányt. A katonáktól kapta a Lámpás Hölgy nevet, mert éjszaka is ápolta a betegeket a laktanyafolyosón berendezett kórházban. Angliába visszatérve az emberek hősként tisztelték és óriási hírnévre tett szert, a róla elnevezett nővérképzőt 1860-ban nyitotta meg.

Florence Nightingale

Megfogalmazta, hogy “az ápolónő munkája háromszoros érdeklődést kíván: szellemi érdeklődést az eset iránt, szívbeli érdeklődést a beteg ember iránt, szakmai érdeklődést a gyakorlati munka technikája iránt”. Florence Nightingale nemcsak a betegápolás etikai alapjait teremtette meg, de küzdött az ápolói hivatás képviselőinek anyagi és erkölcsi elismeréséért is. Ez a küzdelem még ma sem ért véget.

Mező Tímea: Rendszerszintű átalakulás kell az egészségügyben

Az Újpesti Hírmondó megkereste Mező Tímeát, aki az újpesti Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakközépiskolában végzett, és jelenleg a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben gyermekápoló. Megkeresésünkre elmondta, hogy az elmúlt 35 évben többféle beosztásban és több helyen dolgozott, de az évtizedek folyamán nem tapasztalta, hogy munkájukat jobban megbecsülnék.
– Az elején még hittem benne, hogy ez javulni fog, most már nem hiszem, de 35 év után már nem hagyom el a pályát. Igaz, most hősnek tartanak minket, pedig ugyanúgy végezzük a munkánkat, mint eddig – mondta Mező Tímea. Az ápolónő szerint társadalmi megbecsülésük úgy változott, mint maga a társadalom; több szóbeli és tettleges erőszak éri az ápolókat.
– Az viszont kétségtelen, hogy egyre kevesebb ápoló jut a betegekre,

a rendszert lényegében a 45 év fölöttiek tartják el, mert szétverték a szakképzést, így sokan vagy inkább egy évvel tovább tanulnak a diplomáért, és nem jönnek el alacsony fizetésű ápolónak, vagy ha igen, akkor inkább külföldön

– magyarázta a jelenlegi helyzetet Mező Tímea. Az újpesti ápolónő szerint a koronavírus hatalmas terhet rakott az ápolókra, mivel az elején néhány kórházi osztály fél állománya karanténba került, és a munkában maradókra hárult a kieső munkaerő pótlása is, így azok erejük végére értek, mire a karanténba helyezettek visszatértek, mégis folytatni kell a munkát, hatalmas pszichés nyomás alatt, hiszen akik szemtől szemben állnak vírussal folyamatosan aggódnak azért, nehogy hazahurcolják a fertőzést.

– Márciusban már közölték velünk, hogy az ápolók nem utazhatnak külföldre, mert nemzetbiztonsági érdek, hogy azonnal rendelkezésre álljunk, és minden ápoló tudta, hogy bármikor átvezényelhetik egy járványkórházba – mondta Mező Tímea, aki szerint csak egy nagy változás után képzelhető el, hogy az egészségügyben is változások legyenek, mert a problémákat csak rendszerszintű átalakítással lehet orvosolni.

– Ugyanakkor el kell mondanom, hogy sokat nagyon segít nekünk a jelenlegi járványhelyzetben a felénk irányuló szolidaritás, a támogatás és a biztatás

– tette hozzá Mező Tímea.

Magyarországon az ápolóképzés egyik legkiemelkedőbb alakja Kossuth Zsuzsanna (1817–1857), akinek nevét az országban több egészségügyi intézmény is viseli. Ő volt hazánk első országos főápolónője, aki tevékenységét Florence Nightingale-nél előbb kezdte meg. Az ápolói hivatás hitvallását a következőkben fogalmazta meg: “Egy legyen bennünk az akarat, felkeresni a szenvedést, s enyhíteni azt”. A Magyarországi Betegápolók Országos Egyesülete 1906-ban alakult meg.

Európában krónikus az ápolóhiány, ami becslések szerint 2020-ra eléri a 29 százalékot. A kontinens legtöbb országában rohamosan öregszik a társadalom, s egyre több idős ember szorul rendszeres otthoni ápolásra, ez egyre több szakképzett gondozót igényel. A gazdagabb régiók ezt a munkaerő elszívásával oldják meg azokról a területekről, ahol kevesebb fizetésért dolgoznak az ápolók.

Forrás: Újpesti Hírmondó, MTI, Wikipedia
Fotó: MTI
Színezett mezzotinto: Florence Nightingale: J. Butterworth. Wellcome Collection, UK, CC BY

Címke:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük