Metróhosszabbítás: az orosz szerelvények és a vonatirányítás lehet a projekt legnagyobb akadálya
Új lendületet kaphat az M3-as metró északi meghosszabbítása, miután a beruházás bekerült a Baross Gábor vasútfejlesztési programba. A jelenlegi tervek szerint a vonal első ütemben a Rákospalota–Újpest vasútállomásig hosszabbodna meg, ugyanakkor a megvalósítás előtt még számos műszaki és jogi akadályt kell elhárítani. A Népszava szerint ezek közül a legnagyobb kihívást a metró elavult vonatirányítási rendszere és az orosz gyártású szerelvények jelenthetik.
A 3-as metró meghosszabbításának ötlete nem új: már a Káposztásmegyeri lakótelep tervezésekor felmerült, hogy a metró egészen a lakótelep központjáig közlekedjen. A terv végül nem valósult meg, de 2018-ban a főváros ismét napirendre vette a projektet, és megrendelte az öt új állomást, járműtelepet és P+R parkolókat is tartalmazó hosszabbítás engedélyes terveit.
A tervezés azonban forráshiány miatt félbeszakadt, így csak az első ütem készült el. A most bejelentett fejlesztési programban már nem az eredeti, ötmegállós változat szerepel, hanem egy rövidebb, két új állomást tartalmazó szakasz a Rákospalota–Újpest vasútállomásig. A Baross Gábor terv erre 80 milliárd forintos keretet tartalmaz, amelyből egy új intermodális csomópont és mintegy 240 férőhelyes P+R parkoló is épülhet.
A beruházás egyik legfontosabb kérdése azonban nem a pénz, hanem a technológia. A Népszava emlékeztet: a jelenlegi M3-as vonalon még az 1980-as évek végén kiépített automata vonatvezérlő rendszer működik, amely a mai szabályok szerint már nem alkalmazható egy új szakaszon. Az új vonalat korszerű, úgynevezett CBTC-alapú vonatbefolyásoló rendszerrel kellene felszerelni, ugyanakkor annak együtt kellene működnie a meglévő infrastruktúrával.
A problémát tovább bonyolítja, hogy a jelenlegi orosz gyártású metrókocsikat a régi rendszerhez alakították ki, miközben a Budapesti Közlekedési Vállalat évek óta jogvitában áll a szerelvényeket szállító Metrowagonmash vállalattal. A BKK ugyanakkor a lapnak jelezte: hosszú távon elkerülhetetlen a teljes vonal korszerű CBTC-rendszerre történő átállítása, ugyanakkor még vizsgálni kell, hogy a két új állomás kedvéért indokolt-e egy átmeneti, kettős rendszer kialakítása.
Jó hír ugyanakkor, hogy az eredetileg tervezett káposztásmegyeri hosszabbítással szemben a rövidebb szakaszhoz várhatóan nem lesz szükség új metrószerelvények beszerzésére. Az ötmegállós változat még hét további szerelvényt igényelt volna, amelyeket a korábbi tervek szerint az orosz Metrowagonmashtól kellett volna megrendelni. Ez ma nemcsak műszaki, hanem politikai és jogi szempontból is problémás lenne, hiszen a vállalat az Európai Unió szankciós listáján szerepel.
A kivitelezéshez ugyanakkor további előkészítő munkákra is szükség lesz. Bár az engedélyes tervek, valamint a legfontosabb vasúthatósági és környezetvédelmi engedélyek rendelkezésre állnak, a kiviteli tervek még nem készültek el, mivel a főváros korábban forráshiány miatt nem rendelte meg a tervezés második ütemét. Emiatt új közbeszerzést kell kiírni, amely magában foglalja a részletes kiviteli tervek és az uniós támogatási dokumentáció elkészítését is.
