Újpest-Kertváros lakosai kérdeztek – nem mindenre kaptak választ

„Nem akarom meggyőzni önöket, hogy ez a legjobb, ami történhet a területtel” – hangzott el az Újpest FC új stadionjáról szóló lakossági fórumon Ratatics Pétertől, a klub elnökétől. A mondat őszintének tűnt, és a fórum valóban lehetőséget adott a kérdések felvetésére – de a válaszok túlnyomó része vagy elmaradt, vagy általánosságokban merült ki. Az esemény tehát inkább tekinthető egy kötelező PR-állomásnak, mint érdemi társadalmi párbeszédnek.

A MOL-csoport hétfőn, szigorúan csak a 1046-os irányítószámúak számára megnyitott fórumot tartott az új, 18 ezres stadionról, amely a Fóti út – Szilágyi út – Blaha Lujza utca – Lahner György utca által határolt, egykori Tungsram-telepen épülne fel. A helyszínválasztás, az esemény kommunikációja és a részvételi feltételek már önmagukban is szűkítettek mindenfajta nyitottságot. Az viszont végképp problémás, hogy az ott lakók kérdéseinek egy jó része konkrét válasz nélkül maradt – holott ezek a kérdések alapjaiban érintik a környék élhetőségét.

A kertvárosi lakók számos, már a múlt heti, általuk szervezett fórumon is elhangzott aggályt ismét felvetettek: a meccsnapok forgalmi káoszát, az ingatlanértékek csökkenését, a fény- és zajterhelést, valamint az építkezés fizikai hatásait – például a házak megrepedésének veszélyét. Az önkormányzat részéről akkor világossá vált, hogy a szabályozási környezet és a MOL nyomása között próbálnak mozgásteret találni, és a döntésekbe a lakók véleményét is be kívánják vonni. Ezzel szemben a MOL fórumán Rataticsék a konkrétumokat gyakran kerülték, a tervezett magasságokra, zajszintekre, eseményszámokra adott válaszok inkább elbizonytalanították, mint megnyugtatták a résztvevőket.

Különösen emlékezetes marad, amikor egy lakó megkérdezte Ratatics Pétert: „Mit szólna, ha az ön háza mellett épülne egy stadion?” Az elnök erre őszintén azt válaszolta, hogy ő is aggódna – de a válasz innentől már nem oldotta a feszültséget, sőt inkább aláhúzta: a helyiek érzései jogosak.

A fórum végén több lakó molinókkal tiltakozott, mások pedig szóvá tették, hogy valójában már minden eldőlt, mire őket egyáltalán megkérdezték. Ez a panasz különösen is visszhangra talál, hiszen a MOL már előszerződést kötött a területre, a bontás lezajlott, a látványtervek elkészültek. Mindez nem éppen azt a benyomást kelti, hogy a beruházó valóban partnerként tekint a lakosságra.

Nem kétséges, hogy Újpestnek szüksége van egy új, modern stadionra, és az is érthető, hogy a MOL a lehető legnagyobb projektben gondolkodik. De ha valóban sportparkként, közösségi térként képzelik el az új központot, akkor annak a közösségnek is beleszólása kell, hogy legyen a tervezésbe, amelynek az életét évtizedekre meghatározza majd ez az építkezés.

A jelenlegi helyzetben nemcsak hogy indokolt lenne újabb lakossági fórumot tartani – ezúttal valóban nyitottat, széles körű tájékoztatással, konkrét válaszokkal és részletes tervekkel –, hanem szükségszerű is. A környék jövője, a lakók nyugalma, és végső soron maga a stadion társadalmi elfogadottsága is azon múlik, hogy lesz-e bátorság meghallani azokat a hangokat, amelyek most még inkább csak visszhangzanak a lelátók helyére tervezett üres térben.