Jönnek az ünnepek, beköszöntött az advent első vasárnapja
Idén mind a négy adventi vasárnap decemberre esik: ma meggyújthatjuk az első gyertyát az adventi koszorún. Az advent szó jelentése eljövetel: a latin adventus Domini kifejezésből származik, ami annyit tesz: az Úr eljövetele. Régebben egyes vidékeken kisböjtnek nevezték ezt az időszakot, ami a karácsony előtti negyedik vasárnappal veszi kezdetét, és karácsonyig tart.
Advent első vasárnapja, amely Szent Andrásnapjához legközelebb eső vasárnap, egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.
Eredete a 4. századig nyúlik vissza: VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát. Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik, míg negyedik, utolsó vasárnapja december 18. és december 24. közé. Az első vasárnap három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét és természetesen az adventi időszak kezdetét.
Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichernnémet evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.
Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek.
A gyertyák színe a katolikus hagyomány szerint a bűnbánat színét jelképező lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín, mert ez az öröm vasárnapja. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet.[3] A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet IstenJézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.
Forrás: Újpesti Hírmondó, Wikipédia, Fotó: Femina