2024-től jön a teljesen átvariált érettségi, amit évtizedes visszalépésnek minősítettek
Utoljára vizsgáztak a már „megszokott” módon a diákok a 2023-as tavaszi érettségi szezonban, 2024-től teljesen átalakul a rendszer. Magyarból új típusú feladatok, történelemből pedig új témakörök lesznek, változnak a természettudományos tárgyak vizsgái és teljesen új tárgyak is választhatók lesznek – írta az Eduline.hu.
A legdrasztikusabb változás valószínűleg a magyarérettségit érinti. 2022-ben Arató László, a Magyartanárok Egyesületének akkori elnöke a lapnak azt mondta:
Egy mozdulattal lesöpörték mindazt, amit az irodalomtanítás módszertanában az elmúlt harminc, sőt, ötven évben történt.
A 2020-as NAT ugyanis sokkal inkább a lexikális tudásra helyezi a hangsúlyt, mint az elődjei. Míg ugyanis 2023-ig a diákoknak a feladatlap első részében „csak” egy szövegértési feladaton, valamint egy rövid gyakorlati szövegalkotáson kellett átküzdeniük magukat, mielőtt hozzákezdhettek a két megadott műelemző feladat közül az egyikhez, 2024-től a szövegértési feladatsor nyelvtani feladatokkal fog kiegészülni, míg a gyakorlati szövegalkotást és az érvelés eltűnik a vizsgáról, helyette egy irodalmi-műveltségi tesztet kell majd kitölteniük a diákoknak.
A rövid, gyakorlati szövegalkotási feladattípusnak a kiiktatásával másfél évtizedet lép vissza az új tervezet – olvasható a Magyartanárok Egyesületének korábbi állásfoglalásában, melyben azt is írják, hogy a műveltségi teszt beiktatása a 21. századi koncepciójától való radikális eltávolodást, mintegy 80 éves visszalépést jelent.”
A korábban már közzétett mintafeladatsor alapján a középszintű érettségiben így lehetnek kérdések a hangtanról, de visszakérdezhetnek konkrét fogalmakat, azok jellemzőit, verslábakat, de bizonyos költők, írók életrajzát is.
Ha pedig már a költőknél és íróknál tartunk, a változás nem csak az írásbeli vizsgát, de a szóbelit is érinti, melynek tételsorába a hat új kötelező életműtétel mellé (Kosztolányi Dezső, Arany János, Babits Mihály, Petőfi Sándor, Ady Endre és József Attila) további négy személy kerül; Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Vörösmarty Mihály és Herczeg Ferenc, jóllehet az utóbbi nevét a diákok alig ismerik. A pontozás is némileg más lesz. Míg korábban a jó helyesírásért és a megfelelő külalakért a vizsgázók extra pontokat kaptak, addig 2024-től a hibák pontvesztéssel járnak majd. Ez akár azt is jelentheti, hogy egyes tanulóknak nem a megfelelő tudáson, hanem ilyen apróságokon csúszik majd el a jobb jegye.
Kevésbé drámaian, de 2024-től a történelemérettségi is változik, itt a témaköröket szabták át a 2020-as Nemzeti Alaptantervben, szintén inkább a lexikális tudásra építkezve. Erre a Történelemtanárok Egylete 2021-ben úgy reagált; az intézkedés „évtizedes visszalépést eredményez.”
Van olyan témakör, amihez 142 extra lexikai elem került, ez pedig háttérbe szorítja az olyan egyéb kompetenciák tanítását és elsajátítását, mint a forráselemzés és a gondolkodtató feladatok megoldása. De kifogásolták a politikatörténeti témák arányának növelését is, mivel ez szerintük ellentétes a korszerű történelemtanítás trendjével, míg az életmódtörténet visszaszorulása megnehezíti a múltban élt emberek életének megismerését és megértését a diákok számára.
Más lesz a természettudományos tárgyak érettségi vizsgája is, amit a tervek szerint az eddigi vizsgafeladatok helyett egy saját kutatás, projektmunka alapján fognak értékelni. Ennek témáját a diákok már a tanév közben kiválaszthatják, a kidolgozásuk pedig hasonló lesz az egyetemi diplomamunkához, amit meg is kell majd védeniük.
A változás elsősorban a biológiát, a földrajzot, a kémiát és a fizikát érinti, de változni fog az informatika – vagyis már digitális kultúra – érettségi is, melynek feladatsora új témákkal fog kiegészülni a következő évben.
