Nosztalgiával, brüsszelezéssel és háborús üzenetekkel kampányolt Orbán Kaposváron
Digitális Polgári Körök rendezvényén lépett színpadra szombaton Kaposváron Orbán Viktor miniszterelnök, ahol több mint egyórás beszédében és a közönség kérdéseire válaszolva külpolitikáról, rezsicsökkentésről, az ukrajnai háborúról, az Európai Unióról és az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokról is beszélt, miközben személyes emlékeket is felidézett a városhoz kötődően.
A kormányfő felidézte, hogy már 1989-ben járt Kaposváron, ahol egy szamizdatterjesztő összejövetelen vett részt, majd a kilencvenes években rendszeresen látogatta a város színházát. Egy anekdotában arról is beszélt, hogy egy alkalommal Eörsi István íróval és politikussal pálinkázott a színház büféjében, ami – elmondása szerint – „sértődések és tréfás párbaj” közepette zajlott.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Kaposvár és a Fidesz között régóta szoros kapcsolat áll fenn, és a város mindig számíthatott a kormány támogatására. Szerinte a mostani rendezvény helyszínéül szolgáló aréna is ennek az együttműködésnek az eredménye.
A közönség kérdéseire válaszolva elsőként az agrártámogatások és az Európai Unió kereskedelempolitikája került szóba. A miniszterelnök bírálta a Mercosur-országokkal tervezett szabadkereskedelmi megállapodást, amely szerinte veszélyeztetheti az európai és a magyar gazdák érdekeit. Úgy fogalmazott: Brüsszelben „buzogánnyal kell kiskaput nyitni”, és csak európai összefogással lehet megvédeni a termelőket. Azt mondta, szerinte az uniós döntéshozók – beleértve a hazai ellenzéket is – nem a gazdák oldalán állnak.
Orbán Viktor kitért a mesterséges intelligenciára és a műhúsra is, amelyek szerinte azt jelzik, hogy a világ egyre inkább eltávolodik a természetes életformától. Úgy vélte, a termelők és a kereskedők között „rejtett háború” zajlik, amelyben a gazdáknak kell megvédeniük érdekeiket.
Egy nyugdíjas kérdésére válaszolva a rezsicsökkentés fontosságát hangsúlyozta, és azt mondta, Nyugat-Európában kétszer-háromszor annyit fizetnek az emberek az energiáért, mint Magyarországon. A miniszterelnök szerint politikai ellenfelei el akarják törölni a rezsicsökkentést, amelyet egyesek „humbugnak” neveznek, de szerinte ez a vidéki Magyarországon korántsem így van.
Az ukrajnai háborúról szólva Orbán Viktor hosszabb történelmi magyarázatot adott. Azt mondta, Magyarország korábban ütközőzóna volt Kelet és Nyugat között, ezt a szerepet ma Ukrajna tölti be. Szerinte a NATO keleti bővítése és Ukrajna nyugati integrációs törekvései hozzájárultak a konfliktus kirobbanásához. Úgy fogalmazott: a legfontosabb tanulság az, hogy mindig szükség van egyfajta egyensúlyra a nagyhatalmak között. A háborúval kapcsolatban azt mondta, a béke fontosabb, mint az igazság, és Magyarország érdeke az, hogy kimaradjon a konfliktusból.
A miniszterelnök szerint Brüsszelben olyan döntések születnek, amelyek a háború katonai megnyerését célozzák, miközben szerinte nincs meg hozzá a megfelelő pénzügyi háttér. Úgy vélte, Magyarország biztonságának garanciája az, ha a választók továbbra is bizalmat szavaznak a Fidesznek.
Az Egyesült Államokkal és Donald Trumppal kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, az amerikai elnök „szokatlan stílusa” ellenére hatékony vezető, aki szerinte megerősítette a NATO-t, és több nemzetközi konfliktusban is rendet teremtett. Egy hasonlattal élve azt állította, hogy Grönland sorsáról is végső soron Washington dönt majd. Hozzátette: az amerikai-magyar kapcsolatok pénzügyi és gazdasági szempontból is fontos védőpajzsot jelentenek az országnak.
A személyes biztonsággal és fenyegetésekkel kapcsolatos kérdésre válaszolva Orbán Viktor úgy fogalmazott: a félelem természetes dolog, de a vezetők feladata, hogy ezt legyőzzék. Az ukrán vezetéssel kapcsolatos nyilatkozataiban éles megjegyzéseket tett, és arra utalt, hogy a politikai fenyegetések a magyar belpolitikában is jelen vannak.
A pedagógusokat érintő kérdésre reagálva a miniszterelnök azt mondta, nem jó, ha a tanárok frusztráltak, mert az a gyerekeken is meglátszik. Szerinte az elmúlt időszakban jelentős béremelés történt, és egy átlagos pedagógus ma már megközelítőleg 900 ezer forintot keres. Ugyanakkor elismerte, hogy további problémák is vannak, például a nemzeti alaptanterv és az oktatási rendszer működésének kérdése.
Az uniós forrásokról Orbán Viktor azt mondta, továbbra is harcolni fognak értük, mert „ami a miénk, azt nem adjuk oda”. Ugyanakkor hozzátette: Magyarország az uniós pénzek nélkül is működőképes lenne, mivel ezek a GDP mintegy három százalékát teszik ki.
A rendezvény végén a miniszterelnök a politikai stabilitás fontosságát hangsúlyozta. Azt mondta, megérti, ha valaki változást szeretne, vagy miniszterelnök akar lenni, de szerinte most nem a kísérletezés ideje van. Úgy fogalmazott: a jelenlegi helyzetben a Fidesz jelenti a „biztos választást”.
