Gyorsított hatalomátvétel, több jog az ellenzéknek: átrajzolnák a parlament működését
Az Országházban lezajlott első egyeztetés után Magyar Péter átfogó változtatásokat vázolt fel a parlament működésével kapcsolatban: egyszerre beszélt gyorsított kormányalakításról, az ellenzék jogainak bővítéséről és a korábbi évek pénzügyi gyakorlatának visszaszorításáról.
A Tisza Párt azt kezdeményezte, hogy szakítsanak a rendszerváltás óta bevett gyakorlattal, és már az Országgyűlés alakuló ülésén válasszák meg a miniszterelnököt, aki azonnal le is tehetné az esküt. Ez érdemben lerövidítené az átmeneti időszakot, amely eddig napokig tartott a parlament megalakulása és a kormány felállása között. Magyar szerint ezzel elkerülhető lenne az a helyzet, amikor formálisan még a régi kormány van hivatalban, miközben már az új politikai többség készül a hatalom átvételére.
Az alakuló ülés időpontja továbbra is nyitott kérdés, erről a köztársasági elnök dönt. Magyar Péter úgy tudja, hogy legkorábban május 7–8-a jöhet szóba, ugyanakkor azt kérték, hogy lehetőség szerint hétvégére essen az esemény, hogy minél többen részt vehessenek a Kossuth térre tervezett nyilvános rendezvényen. A kormánypártok részéről az a kérés fogalmazódott meg, hogy a miniszterelnök megválasztását követően gyors ütemben, legkésőbb a következő hét elején kerüljön sor a miniszterjelöltek meghallgatására és a kormány megalakulására.
A parlamenti struktúra átalakítása is napirendre került. A Tisza Párt húsz bizottság felállítását javasolja, egyszerűsítésekkel és névváltoztatásokkal, miközben az ellenzéki jogosítványok erősítését hangsúlyozzák. Ennek részeként azt indítványozták, hogy a korábbi kettő helyett három ellenzéki alelnöke legyen az Országgyűlésnek: egyet a Fidesz, egyet a KDNP, egyet pedig a Mi Hazánk delegálhatna. Magyar szerint kifejezett cél, hogy érdemi viták térjenek vissza a parlamentbe, és az ellenzék ne formális szereplő legyen.
A tárgyalások során szóba került az eseti és vizsgálóbizottságok kérdése is, ahol a Tisza nyitottságot jelzett más pártok kezdeményezéseire. Egy új elemként külön bizottság jöhet létre a társadalmi részvételiség erősítésére, amely lehetőséget adna civil szereplőknek és szakmai csoportoknak arra, hogy közvetlenül véleményezzék az előterjesztéseket.
Magyar Péter élesen bírálta a korábbi parlamenti finanszírozási rendszert is. Állítása szerint egy képviselő után havi szinten jelentős, akár tízmilliós nagyságrendű források mozogtak a frakciókon keresztül, ami összességében évente tízmilliárdos nagyságrendű kiadást jelentett. A Tisza Párt ennek átláthatóvá tételét és jelentős csökkentését ígéri.
A politikai egyeztetésekkel párhuzamosan már zajlik az átadás-átvétel előkészítése is. A leendő gazdasági és kormányzati szereplők felvették a kapcsolatot a jelenlegi kabinet tagjaival, és megkezdődtek a szakmai egyeztetések. A költségvetési helyzetet egyelőre csak részben látják, de Magyar szerint már most egyértelmű, hogy a hiány kezelése az új kormány egyik legnagyobb kihívása lesz.
Nemzetközi szinten is felgyorsultak az események: magas rangú uniós delegáció érkezik Budapestre, amellyel már a kormányalakítás előtt egyeztetni kívánnak. A cél, hogy feltérképezzék azokat a jogalkotási lépéseket, amelyek szükségesek az uniós források gyors lehívásához, különösen az augusztusi határidők szorításában.
Közben gazdasági kérdésekben is konkrét döntések körvonalazódnak. A MOL vezetésével folytatott tárgyalások után a Tisza Párt jelezte: fenntartaná a védett üzemanyagár rendszerét legalább a kormányváltás utáni időszakban is. Bár a rendszer hosszabb távú fenntarthatósága kérdéses, Magyar szerint rövid távon politikai és társadalmi stabilitási szempontok indokolják a fenntartását.
Az első egyeztetés üzenete egyértelmű: a Tisza Párt gyors és látványos átalakításokra készül, miközben igyekszik elkerülni az egyoldalú döntéseket, és – legalább deklaratív szinten – kompromisszumra törekszik a parlamenti erők között. A következő napokban derül ki, hogy ez a gyakorlatban is működőképes modell lesz-e.
