
Elfogadták az Alaptörvény 15. módosítását
Hétfőn elfogadta az Országgyűlés az Alaptörvény tizenötödik módosítását. A jogszabályt 140 igen és 21 nem szavazattal hagyták jóvá, kizárólag kormánypárti kezdeményezésre. A módosítások több, alapvető társadalmi kérdést is érintenek, a biológiai nem fogalmától kezdve a készpénzhez való jogon át egészen a különleges jogrend szabályozásáig.
A szöveg szerint az ember születési neme biológiai adottság, amely vagy férfi, vagy nő lehet. Az állam feladata ennek a „természetes rendnek” a jogi védelme, és az olyan törekvések megakadályozása, amelyek a nem megváltoztatásának lehetőségét sugallják. A preambulum a társadalom egészséges fejlődésével és a közösségi normák fenntartásával indokolja a változtatást.
Az új szabályozás alapján a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való joga elsőbbséget élvez minden más alapjoggal szemben – kivéve az élethez való jogot. A módosítás érinti a kettős állampolgárság kérdését is: magyar állampolgárság felfüggeszthető, ha az illető más állam polgára, kivéve az uniós vagy szabad mozgásra jogosult országok esetében. A felfüggesztés csak egyéni alapon történhet, csoportosan nem.
Újdonságként az alaptörvény rögzíti a készpénzes fizetéshez való jogot is. Az indoklás szerint ez a gazdaság technológiai kiszolgáltatottságának megelőzésére és a pénzügyi kirekesztettség elkerülésére szolgál. Ugyanakkor tiltás alá került a kábítószerek előállítása, használata, terjesztése és népszerűsítése, ezzel is erősítve az állam elköteleződését a közbiztonság és az egészséges életmód mellett.
Az ügyészségi szabályozás módosításával a legfőbb ügyészen kívül minden ügyész szolgálati jogviszonya a hetvenedik életévig tart. A különleges jogrend alkalmazásának feltételeit is szigorították: a kormány csak hadiállapot és szükségállapot idején térhet el törvényi előírásoktól önállóan; veszélyhelyzetben ehhez a parlament kétharmadának időkorlátozott felhatalmazása kell.
A lakóhely szabad megválasztásának joga is új értelmezést kapott: nem sértheti a helyi közösségek önazonossághoz való alapvető jogát. Ez a megfogalmazás elvileg védelmet nyújthat a helyi társadalmi berendezkedések és hagyományok megőrzésére.
A módosítások nagy része a kihirdetést követő napon lép hatályba, míg az ügyészséget és a különleges jogrendet érintő rendelkezések 2026. január 1-jétől lesznek érvényesek.