Orbán még ebben a hónapban visszaadhatja a teljhatalmat
Orbán Viktor Belgrádban tárgyalt, majd közös sajtótájékoztatót tartott Aleksandar Vučić-csal a szerb elnök főtitkárságának épületében, az eseményt a Pannont RTV közvetítette. A magyar kormányfő állítása szerint csütörtökön azért nem utazott el az Európai Parlament Magyarországgal foglalkozó plenáris ülésére, mert minden idejét leköti a vírus elleni védekezés, egy nappal később mégis jutott arra ideje, hogy Szebiába látogasson.
Az eseményen a szerb sajtó az Európai Unió magyar különleges jogrendet illető kritikáját firtató kérdésére Orbán elmondta, hogy a magyar védekezés a különleges jogrend miatt volt sikeres,
ÉS SZERINTE MÁR A HÓNAP VÉGÉIG VISSZAADHATJA A KÜLÖNHATALMAT.
A miniszterelnök péntek reggel a közrádiónak adott interjúban még nem beszélt a rendeleti kormányzás közeli befejezéséről.
Orbán szerint illene mindenkinek bocsánatot kérnie, aki kételkedett abban, hogy a magyar kormány jóhiszeműen nyúlt a különleges jogrendhez.
Ez a jóhiszeműség azonban vitatható, hiszen ebben az időszakban rendeleti úton újabb elvonásokat léptettek életbe az önkormányzatok ellen, újabb milliárdokat irányítottak a holdudvar és a sport területére, és rémhírterjesztésért a rendőrség embereket zaklatott, mint kiderült, alaptalanul.
Számos kritikát kapott
A kritikákra válaszul a kormánytagok – elsősorban Szijjártó Péter külügyminiszter – rendszeresen azzal vágtak vissza, hogy egyrészt fake news, másrészt egy globális világjárvány közepén hogyan van arra idejük a külföldi politikusoknak, hogy egy magyar törvénnyel foglalkozzanak.
Az elmúlt két hónapban az európai politika rengeteg szereplője aggodalmát fejezte ki a magyar koronavírus-törvénnyel kapcsolatban. Többek között az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen mondta, hogy kifejezetten aggódik a magyarországi helyzet miatt. Ehhez csatlakozott Didiers Reynders igazságügyi biztos is, aki arról beszélt, hogy a magyar jogszabályok „különös aggodalmakat” vetnek fel, mert más országokhoz képest szélesebb hatásköröket biztosítanak a kormánynak és nincs egyértelmű időbeli behatárolása.
Az Európai Parlament áprilisban egy állásfoglást fogadott el arról, hogy az európai értékekkel teljes mértékben összeegyeztethetetlennek tartja a magyar kormány azon lépéseit, hogy a magyarországi veszélyhelyzetet időkorlát nélkül hosszabbította meg, határozatlan időre rendeletekkel kormányoz, és meggyengítette a magyar Országgyűlés rendkívüli felügyeleti hatáskörét. A képviselők a transznemű és interszexuális személyek jogai elleni magyarországi lépéseket is elítélték.
Brüsszelbe nem, Belgrádba igen
A belgrádi találkozó másik érdekessége, hogy az EP csütörtökre meghívta Orbánt Brüsszelbe, hogy vegyen részt a magyar koronavírus-törvényről és a jogállamiság helyzetéről szóló vitán.
ORBÁN VIKTOR AZZAL UTASÍTOTTA VISSZA A RÉSZVÉTELT, HOGY MINDEN ENERGIÁJÁT A JÁRVÁNY ELLENI VÉDEKEZÉS KÖTI LE,
ezért a vitában Varga Judit igazságügyért és európai uniós ügyekért felelős miniszter venne részt, és arra kérte levélben Sassolit, hogy biztosítsa a felszólalást Vargának. Az EP elnöke, David Sassoli azonban ragaszkodott az intézmény bevett gyakorlatához, miszerint a plenáris ülésen csak állam- és kormányfők kaphatnak szót (miniszter vagy államtitkár csak az EU Tanácsának soros elnökségének képviseletében vehet részt a vitában). Erre Varga azzal turnézta körbe a kormánybarát sajtót, hogy az unió cenzúrázza Magyarországot, és anélkül ítélkezik, hogy meghallgatta volna a véleményünket.
Az Index megkérdezte Havasi Bertalan Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkárt, hogy megtudja, miért tudott elmenni Belgrádba Orbán Viktor, de Brüsszelbe nem. Válasz nem kaptak.
Forrás: Index. MTI, Újpesti hírmondó
Fotó: MTI
