Rajtunk múlik, meddig lesz elegendő benzin és gázolaj a töltőállomásokon

Heteken belül megoldást kell találni a közel-keleti konfliktus miatt kialakult olajszállítási problémákra, különben globális ellátási zavarok jöhetnek – figyelmeztetett Deák András György energetikai szakértő. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a Hormuzi-szoroson – amely a világ kőolaj-ellátásának több mint ötödét biztosítja – Irán korlátozza a tartályhajók áthaladását, ami már most komoly feszültséget okoz a piacokon. A brent típusú kőolaj ára néhány hét alatt 60 dollárról 95 dollár közelébe emelkedett, és ha nem történik gyors rendezés, április elején további drágulás várható.

A konfliktus nemcsak az árakat hajtja fel, hanem az energetikai infrastruktúrát is veszélyezteti. A szembenálló felek egymás létesítményeit támadják, amelyek helyreállítása akár évekig is eltarthat. A válság elsőként a szegényebb, kisebb tartalékokkal rendelkező országokat érintheti súlyosan, amelyek kevésbé képesek alkalmazkodni a dráguló importhoz.

Magyarországon egyelőre stabil az üzemanyag-ellátás, de a nemzetközi folyamatok hatása már érzékelhető. A benzin átlagára 686, a gázolajé 798 forintra emelkedett literenként, miközben Európa több országában már 2 euró fölé drágult a dízel. A hazai ellátás biztonságát részben a stratégiai készletek biztosítják: a kormány február végén 250 ezer tonna kőolajat szabadított fel, ami a rendelkezésre álló tartalék mintegy 40 százaléka. A jelenlegi fogyasztási szint mellett 1–1,5 hónapra elegendő készlet áll rendelkezésre, de a teljes rendszer – importtal és finomítói kapacitással együtt – körülbelül három hónapig képes biztosítani az ellátást.

A rendszer azonban több ponton sérülékeny. A százhalombattai finomító csökkentett kapacitással működik, az import részben az Adria-vezetéktől függ, a független benzinkutak pedig egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Az árszabályozás miatt alacsony árréssel dolgoznak, miközben a szállítási költségek és adóterhek jelentősen csökkentik a nyereségüket. A szektor szereplői szerint több száz kisebb kút működése kerülhet veszélybe, ha nem érkezik célzott támogatás.

A hatóságok szerint rövid távon nem kell üzemanyaghiánytól tartani, de a pánikvásárlás komoly kockázatot jelentene. Egyes országokban már megjelentek korlátozások: Szlovéniában például mennyiségi limitet vezettek be a tankolásra. A hazai szakértők ugyanakkor nem javasolják az üzemanyag otthoni felhalmozását sem biztonsági, sem ellátási okokból.

A globális helyzet azonban már most több régióban kritikus. Ausztráliában és Ázsia egyes részein százával jelentek meg olyan benzinkutak, ahol hiánycikk az üzemanyag, miközben az árak néhány hét alatt akár 60–70 százalékkal is emelkedtek. A Fülöp-szigeteken energia-vészhelyzetet hirdettek, négynapos munkahetet vezettek be, és korlátozták a közlekedést is.

A mostani válság nemcsak rövid távú ellátási kérdés, hanem hosszabb távú gazdasági átrendeződést is előrevetíthet. A hetvenes évek olajválságaihoz hasonlóan ismét átalakulhat az autóipar és az energiafelhasználás szerkezete, miközben az energiafüggőség kérdése újra a gazdaságpolitika középpontjába kerül. A következő hetek döntőek lehetnek abban, hogy átmeneti zavarokról vagy egy mélyebb, tartós válságról beszélhetünk majd.