Nem csak az ingatlan számít: így adóztatná meg a milliárdosokat a kormány
Évi 200 milliárd forintos költségvetési bevételt vár a kormány a 2027-ben bevezetendő vagyonadótól. Az október 27-én benyújtott törvényjavaslat alapján az egymilliárd forintot meghaladó nettó adóköteles vagyon után kellene fizetni, de az adó nemcsak az ingatlanokat, hanem a vállalkozásokban lévő tulajdonrészeket, a befektetéseket és a külföldön tartott vagyont is érintené. A részletszabályokból az is kiderül, hogyan kellene kiszámítani, bevallani és megfizetni az új közterhet.
A T/930. számú törvényjavaslat szerint a vagyonadó alanyai elsősorban a belföldi illetőségű magánszemélyek lennének, akiknek a teljes, Magyarországon és külföldön található adóköteles vagyonukat figyelembe kellene venniük. A külföldi illetőségű magánszemélyek esetében a magyarországi ingatlanok és bizonyos magyar vállalkozásokban fennálló részesedések számítanának. Az adó a bizalmi vagyonkezelésben és magánalapítványokban tartott vagyonra is kiterjedne.
Fontos részlet, hogy a gazdasági társaságok önmagukban nem válnának vagyonadó-alannyá. A cégekben fennálló tulajdonrészek értéke azonban beleszámítana a magánszemély tulajdonos vagyonába, függetlenül attól, hogy a vállalkozás nyereségét osztalékként kifizetik-e.
A fizetendő adó alapját a vagyonelemek számított értékéből, a törvény szerint levonható tartozások figyelembevételével kellene meghatározni. Az így kapott nettó adóköteles vagyon egymilliárd forintot meghaladó része után 1 százalékos adót kellene fizetni, a 100 milliárd forint feletti adóalaprészre pedig 1,5 százalékos kulcs vonatkozna.
Ez azt jelenti, hogy egy kétmilliárd forintos nettó adóköteles vagyon után évente 10 millió, ötmilliárd forint után 40 millió, tízmilliárd forint után pedig 90 millió forint vagyonadó keletkezne, az esetleges adócsökkentő tételek nélkül.
Az egyik legfontosabb kérdés az egyes vagyonelemek értékelése. Az ingatlanoknál a törvényben meghatározott feltételek szerint korábbi adásvételi érték, a NAV ingatlanértékelési modellje vagy független szakértői értékbecslés is alkalmazható lenne. A vállalkozások esetében a saját tőke és a jövedelemtermelő képesség alapján kellene meghatározni a tulajdonrész értékét.
Utóbbi különösen lényeges, hiszen egy nyereséges vállalkozás számított értéke jelentősen meghaladhatja a könyv szerinti saját tőkéjét. Így olyan vállalkozástulajdonosok is vagyonadó-kötelessé válhatnának, akiknek nincs egymilliárd forintnyi készpénzük vagy ingatlanvagyonuk.
A számításba a bankszámlákon tartott pénz, az értékpapírok, a befektetések és a kriptoeszközök is bekerülnének. A személyes használatú vagyontárgyaknál ugyanakkor lennének kivételek: a szokásos háztartási berendezések nem számítanának bele, a hárommillió forintnál értékesebb ékszerek és műtárgyak, valamint a tízmillió forintot meghaladó értékű járművek viszont igen.
A vagyonadó megállapítása önadózással történne, vagyis az érintetteknek maguknak kellene összeírniuk és értékelniük vagyonukat, meghatározniuk a levonható tartozásokat, majd kiszámítaniuk a fizetendő összeget. A bevallást elektronikusan kellene benyújtani a NAV-hoz, vagyonelemenként feltüntetve az értékelés alapjául szolgáló adatokat és módszereket.
Az első adóév már 2026 lenne: a december 31-i vagyoni állapot alapján kellene számolni, az első bevallás és befizetés határideje pedig 2027. augusztus 31. lenne. Aki nem rendelkezik egymilliárd forintot meghaladó nettó adóköteles vagyonnal, annak főszabály szerint nem kellene vagyonadó-bevallást készítenie.
A törvényjavaslat lehetőséget biztosítana bizonyos, már megfizetett helyi adók és a gépjárműadó beszámítására, valamint az értékbecslés meghatározott költségeinek levonására is. Akinek a vagyona jelentős részét ingatlanok vagy vállalkozások alkotják, és nincs elegendő szabad pénze az adó megfizetésére, kérelmére legfeljebb 12, kivételes esetben 24 hónapos fizetési könnyítést kaphatna.
A szabályozás az adóelkerülés megakadályozására is kitér. A NAV a vagyonadó bevezetésének köztudomásúvá válása óta végrehajtott vagyonátruházásokat is vizsgálhatná, ha felmerül, hogy azok célja az adófizetés elkerülése volt. A vagyonkezelési konstrukciók és a családtagok közötti vagyonmegosztás esetében is külön rendelkezések akadályoznák a szabályok megkerülését.
A kormány a vagyonadóval a legnagyobb magánvagyonokat vonná be fokozottabban a közteherviselésbe, miközben évi 200 milliárd forinttal növelné a költségvetés bevételeit. A tényleges bevétel azonban nagyban függ majd attól, hogy a vállalkozások, ingatlanok és egyéb vagyonelemek értékelése milyen adóalapot eredményez.
A vagyonadó bevezetésének legnagyobb gyakorlati változása így nem pusztán az új fizetési kötelezettség lenne, hanem az is, hogy az érintetteknek évente részletes, ellenőrizhető elszámolást kellene készíteniük teljes adóköteles vagyonukról. A parlament elé került javaslat még módosulhat, de a benyújtott szöveg alapján az új rendszer már 2027-ben működésbe lépne.




