Nagyon kritikus véleményt mondott Magyarországról az Európai Bizottság éves jelentése
Az Európai Bizottság is elismeri a magyar gazdaság eredményeit – kommentálta a Pénzügyminisztérium (PM) közleményében az Európai Bizottság (EB) friss országjelentését. Láthatóan a PM-ben a közel száz oldalas jelentésnek csupán az első néhány oldalát lapozták át, mert ha egy kicsit tovább olvasták volna, akkor szembesülnek azzal, hogy az elmúlt négy-öt év folyamatos gazdasági növekedése ellenére mennyire lesújtó képet fest Brüsszel a magyar társadalom állapotáról, a kormányzás és a szakpolitikák minőségéről.
A kormányzati (túl)költekezés hatásra a gazdasági növekedés az uniós átlag fölé került – állapítja meg a jelentés. Ugyanakkor a közkiadások Magyarországon erősen központosítottak, 2013-tól számos feladat az önkormányzatoktól a kormányhoz került. Ám az erős központosításhoz alacsony kormányzati hatékonyság kapcsolódik, mindez a jelek szerint hátrányosan hat a termelékenység növekedésre.
Az elmúlt évtizedben a szociális védelemre, az oktatásra és az egészségügyre fordított kiadások a GDP 3,4 százalékának megfelelő mértékben csökkentek, míg a gazdaságra, a sportra, a kultúrára és egyházi célra fordított kiadások 3,1 százalékkal nőttek. A szociális kiadásokon belül különösen a lakhatási és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez kapcsolódó szociális juttatások csökkentek.
A bankszektor tőkeerős, nyereséges, a hitelállomány jelentősen növekszik – szögezi le a jelentés. Brüsszel szerint a hitelek széles körben hozzáférhetők, ami megkérdőjelezi a kormányzati támogatott hitelprogramok szükségességét. A magyar bankok változatlanul viszonylag rossz hatékonysággal működnek. A működési költségek aránya az eszközállományhoz képest kimagaslóak Európában.
A munkaerőpiaci helyzet a fellendüléssel párhuzamosan javult a jelentés szerint is, ám a kedvező tendenciák ellenére nem minden csoport részesült egyformán a bővülés előnyeiből. A nemek és a képzettségi csoportok közötti foglalkoztatási különbségek uniós összehasonlításban továbbra is jelentősek.
A foglalkoztatás és a bérek növekedése ellenére az alacsony képzettségű munkavállalók egyes csoportjai továbbra is kihívásokkal szembesülnek a bérek színvonala miatt.
Az oktatási eredmények az uniós átlag alatt vannak, és továbbra is nagy különbségek tapasztalhatók. 15 éves korra az alapkészségek szintje jelentős mértékben az uniós és regionális átlagok alá csökken, és az elmúlt évtizedben romlott.
A magyarok várható élettartama elmarad a legtöbb más nemzetiségű európai polgárétól, és jelentős eltéréseket mutat nemtől és iskolai végzettségtől függően. 2017-ben 76 év volt a magyar lakosság várható élettartama, ami a legalacsonyabb a visegrádi országok körében, és közel öt évvel kevesebb az uniós átlagnál (80,9 év).
Mindezen oktatási egészségügyi, szociális és munkaerőpiaci problémák együttesen okozzák a magyar gazdaság versenyképességi lemaradását, amit tovább ront az erős kormányzati befolyás, a sok piacidegen, versenykorlátozó megoldás a gazdaság, a kutatás és az innováció területén – összegezhető a jelentés.
Forrás és fotó: Népszava
