Elfogadták a 2026-os költségvetés fő számait
A kormány elfogadta a 2026-os költségvetés főbb számait, melyet május 2-án terjesztenek a parlament elé. A tervezet 4,1 százalékos reál-GDP növekedéssel, 3,6 százalékos inflációval és 3,7 százalékos ESA-alapú hiánnyal számol. A költségvetés elsődleges egyenlege – vagyis a kamatkiadások nélkül számolt eredmény – nullszaldós marad.
A büdzsé fókuszában a családpolitika áll: 5600 milliárd forintot szánnak erre a területre, amiből 4800 milliárd kifejezetten családtámogatásokra megy, beleértve a háromgyermekes anyák szja-mentességét és a családi kedvezmények kibővítését. Emellett 1000 milliárd forint jut a rezsivédelmi támogatásokra, a háztartások és kisvállalkozások védelmében.
A kormány 7700 milliárd forintot biztosít nyugdíjakra, garantálva a 3,6 százalékos inflációkövető emelést, és várható nyugdíjprémiumot is kilátásba helyezett. Novemberben érkezik az infláció miatti kiegészítő nyugdíjemelés, 91 milliárd forintos kerettel.
Gazdaságfejlesztésre 4900 milliárd forint jut, ebből 220 milliárd uniós forrás, míg az agráriumba 1300 milliárd forint áramlik, nagyrészt szintén EU-támogatásokból. A kormány 2360 milliárd forint uniós forrással számol jövőre.
Folytatódnak a béremelések: a minimálbér 13 százalékkal emelkedik, a 10 ezer fő alatti települések önkormányzati dolgozói januárban ismét 15 százalékos emelést kapnak. A tanári béremelések és a rendvédelmi dolgozók hathavi fegyverpénze is része a büdzsének.
A védelmi kiadások a GDP 2 százalékát, azaz 1920 milliárd forintot tesznek ki, egy új védelmi tartalékkal kiegészülve, mely rugalmasan bővítheti a keretet. Emellett megmaradnak a szektorspecifikus különadók, köztük a bankok extraprofitadója, amely 360 milliárd forint bevételt hozhat, részben leírható állampapír-vásárlás ellenében. A kiskereskedelmi és biztosítási szektorban is fennmaradnak az extraprofitadók.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a költségvetés „orrnehéz”, mivel az év első hónapjaiban a lakossági állampapírok után 1000 milliárd forint feletti kamatot fizetett az állam, és a rezsivédelem is többletkiadást okozott a vártnál magasabb gázfogyasztás és árak miatt. Ennek ellenére strukturális problémát nem lát.
Az árrésszabályozás szerinte hatékony eszköz az infláció letörésében: eddig 18,8 százalékkal csökkent a szabályozott termékek ára. A kormány vizsgálja a kiterjesztés lehetőségét háztartási és szépségápolási cikkekre is, például pelenkára, tusfürdőre, mosószerre. A döntést május végére ígérik.
A 2026-os költségvetés 400 forint körüli euróárfolyammal számol, amit technikai árfolyamnak neveztek, nem célárfolyamnak. A GDP folyó áron 95 ezer milliárd forint lehet, a költségvetés kiadási főösszege 35 ezer milliárd, míg bevétele 34 ezer milliárd forint körül alakul.
A kormány célja továbbra is az infláció leszorítása, a gazdaság beindítása és az egyensúly fenntartása, miközben bíznak abban, hogy Magyarország kimarad a háborús konfliktusokból. Ennek jegyében a 2025-ös költségvetéshez hasonlóan a 2026-os büdzsét is a „béke költségvetésének” nevezik.
