Durva lépésekre kell készülni munkaügyben
A jelenlegi 300 óráról 400 órára növelnék az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértékét azoknál a cégeknél, ahol van kollektív szerződés a fideszes Szatmáry Kristóf (Fidesz) és Kósa Lajos (Fidesz) által közösen benyújtott módosító javaslata alapján. A javaslat azzal is módosítaná a munka törvénykönyvét, hogy a jelenlegi egy helyett hároméves időszakra tenné lehetővé a munkaidőkeret elszámolását.
A szakszervezeteknek a javaslatcsomag nagyon nem tetszik (meg az egyéni képviselői indítvány sem, mert így elkerülhető az érdemi egyeztetés), ha ugyanis a javaslatot az Országgyűlés elfogadná, az azt is jelentené, hogy a dolgozók jelentős részét a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára. Alapesetben a heti két pihenőnap bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottak esetén pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük az embereknek. Ez oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék.
A munkaidőkeret három évre emelése pedig azzal járna, hogy a munkáltatóknak ennyi idő állna rendelkezésére ahhoz, hogy az alkalmazottakkal elszámoljanak, s kifizessék a túlmunka díját, illetve biztosítsanak cserében szabadnapokat. Ez egészen elképesztő, hiszen előfordulhat, hogy valakit akár két és fél évig túlórára köteleznek, s majd utána kapja meg az ellentételezést.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja szerint ez teljesen elfogadhatatlan, ezért Kordás László, a konföderáció elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma soron kívüli összehívását kezdeményezi az ügyben.
Forrás: 168 óra, kép: 24.hu
