Átírja a kormány a 2026-os költségvetést: 7,5 százalékra nő a hiánycél, 500 milliárdos válságalap jön létre

Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a 2026-os központi költségvetés átfogó módosítását. A javaslat alapjaiban írja át a tavaly elfogadott büdzsé számait: a korábbi 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycél 7,5 százalékra emelkedik, az államadósság az év végére 77,5 százalékra nőhet, miközben a korábban várt 4,1 százalékos gazdasági növekedés helyett már csak 2 százalékkal számol a kabinet. A módosítás 500 milliárd forintos Havária Alapot hoz létre, beépíti az új szociális intézkedések költségeit, és több százmilliárd forintos kiadáscsökkentést is előír.

A Kármán András pénzügyminiszter által jegyzett törvényjavaslat indoklása szerint az új kormány átvilágítása alapvetően más képet mutatott az államháztartás helyzetéről, mint amire a 2025 nyarán elfogadott költségvetés épült. A kabinet számításai szerint korrekciós intézkedések nélkül az idei hiány nem 3,7, hanem a GDP 8,3 százaléka lett volna. A kormányváltást követő átadás-átvételkor megismert belső előrejelzés már 6,8 százalékos hiánnyal számolt, amit további, korábban nem tervezett tételek növeltek. 

A kormány ezek között említi az önkormányzati alrendszer – ezen belül a budapesti tömegközlekedés finanszírozásával összefüggő – nagyobb hiányát, az N7 állami védelmi ipari céggel és egy űrkutatási szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos kiadásokat, az M49-es útfejlesztés többletköltségét, valamint az egészségügyi kiadások emelkedését. További problémaként azonosították, hogy a költségvetés a GDP 1,1 százalékának megfelelő olyan RRF-forrással számolt, amelyet a szükséges jogállamisági és antikorrupciós feltételek teljesítése nélkül nem lehetett volna lehívni. 

A kabinet szerint az Európai Unióval azóta létrejött megállapodás 0,5 százalékponttal, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerének átalakítása 0,2 százalékponttal, a forint erősödése, valamint az állampapírhozamok és a kamattámogatások költségének mérséklődése további 0,1 százalékponttal javította az egyenleget. Így alakult ki a mostani, 7,5 százalékos hiánycél. 

A változás nagyságát jól mutatják a költségvetés új főösszegei is. A központi alrendszer kiadási főösszegét 49 025,6 milliárd, bevételi főösszegét 41 915,5 milliárd forintban határoznák meg, vagyis a pénzforgalmi hiány 7110,1 milliárd forint lenne. 

Jelentősen átírják a költségvetés mögötti gazdasági pályát is. Az eredeti büdzsé 4,1 százalékos GDP-növekedést feltételezett 2026-ra, az új számítás már csak 2 százalék körüli bővüléssel kalkulál. A 2025-ös növekedés is jóval gyengébb lett a tervezettnél: az eredeti 2,5 százalék helyett mindössze 0,5 százalékot ért el. A Költségvetési Tanács szerint ráadásul az energiaválság, az aszály, a nemzetközi kereskedelmi feszültségek és a háborús konfliktusok lefelé mutató kockázatot jelentenek az idei növekedésre. 

A magasabb hiány és az alacsonyabb nominális GDP az államadósságon is meglátszik. A GDP-arányos adósság a 2025 végi 74,6 százalékról az idei év végére 77,5 százalékra emelkedhet. A kormány azzal számol, hogy az adósságráta csökkenése 2027-től indulhat újra. A módosítás indoklásában hosszabb távú célként az is megjelenik, hogy Magyarország 2030-ra megteremtse az euró bevezetésének gazdasági és költségvetési feltételeit. 

Az egyik legnagyobb új kiadási tétel az 500 milliárd forintos Havária Alap. Ebből elsősorban az országot sújtó aszály és az energiaválság költségeit finanszíroznák, de az alap más, előre nem látható rendkívüli kiadások fedezésére is felhasználható lesz. A kormány indoklása szerint a vízhiány már az energiaellátást is közvetlenül érinti: a folyók alacsony vízállása miatt kieső hazai villamosenergia-termelést drágább forrásokból kell pótolni. 

A módosításba bekerülnek az elmúlt hetekben bejelentett szociális intézkedések is. Több mint 400 ezer rászoruló gyermek után 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást biztosítanak, a vényköteles gyógyszerek áfamentessé válnak, a tűzifa áfája 27-ről 5 százalékra csökken, a szociális tűzifaprogram keretét pedig megduplázzák. Ezek együttes költségvetési hatását 63 milliárd forintra becsülik: az iskolakezdési támogatás 40 milliárd, a gyógyszerek áfacsökkentése 2 milliárd, a tűzifa áfájának mérséklése és a keretemelés 21 milliárd forintba kerülhet. 

A szociális tűzifára rendelkezésre álló önkormányzati támogatás ennek megfelelően 5 milliárdról 9,5 milliárd forintraemelkedik. A módosított előirányzatok között 15,2 milliárd forint szerepel a települési önkormányzatok köznevelési feladatainak esélyteremtési illetményrészére, 32,2 milliárd pedig a szociális ágazati összevont pótlékra és az egészségügyi kiegészítő pótlékra. 

A többletkiadásokkal párhuzamosan jelentős megtakarításokat is előír a javaslat. A kormány szerint a már meghozott intézkedések mintegy 400 milliárd forinttal javítják az egyenleget. Ezek között szerepelnek korábbi szerződések felülvizsgálatai, támogatások és állami működési kiadások csökkentése, valamint beruházások átárazása vagy átütemezése. A beruházási kiadások „ésszerűsítéséből” összesen 217 milliárd forint megtakarítással számolnak; példaként a mohácsi Duna-hidat, a Budapest–Belgrád vasútvonalat és honvédelmi szerződéseket említi az indoklás. 

Ezen felül további 300 milliárd forintos megtakarítást várnak az állami szervektől. Ennek biztosítására a kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési fejezeteknek összesen 300 milliárd forintot kell befizetniük a központi költségvetésbe október 31-ig. Hogy ebből pontosan melyik minisztériumra mekkora összeg jut, arról a kormány csak október 15-ig dönt. 

A költségvetési szerkezetet az új kormányzati struktúrához is hozzáigazítják. Külön fejezetben jelenik meg többek között az Egészségügyi Minisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium, valamint a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium. A korábbi Szuverenitásvédelmi Hivatal helyét a költségvetési szerkezetben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal veszi át. 

A Költségvetési Tanács üdvözölte, hogy a gazdasági és fiskális folyamatok jelentős megváltozása miatt a kormány módosítja a költségvetési törvényt. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a 7,5 százalékos ESA-hiány magasabb az Európai Bizottság előrejelzésénél, miközben a GDP-arányos kamatkiadások 3,9 százalékra emelkedhetnek, az elsődleges költségvetési egyenleg pedig a GDP 3,6 százalékának megfelelő hiányt mutathat. 

A módosítás tehát egyszerre ismeri el, hogy az eredeti 2026-os költségvetés legfontosabb számai már nem tarthatók, és próbálja beépíteni az új kormány első hónapjainak döntéseit. A leglátványosabb változás a hiány csaknem megduplázódó célértéke és az államadósság emelkedése, miközben a kabinet 500 milliárdos biztonsági tartalékot képez, új szociális kiadásokat vállal, és összesen több százmilliárd forintos megtakarítást vár az állami működés és a beruházások felülvizsgálatától. A költségvetési egyensúly szempontjából így az év hátralévő részének egyik kulcskérdése az lesz, hogy a tervezett 300 milliárdos további megtakarítás ténylegesen teljesíthető-e anélkül, hogy az állami feladatellátásban vagy a fejlesztésekben újabb jelentős visszavágásokra lenne szükség.