Mégiscsak elfogadták az EU új, hétéves költségvetését

Bár sokan – köztük Angela Merkel német kancellár – úgy tartották, a megállapodás csak szeptemberre születhet meg, az ötnapos tárgyalás során mégiscsak sikerült dönteni az Európai Unió következő költségvetéséről.

A kompromisszum értelmében csökken a vissza nem térítendő támogatások aránya a hitelből fedezett helyreállítási alap esetében, de nem lett kevesebb a korábban tervezett, 1,8 ezer milliárd eurós teljes keret.

Teljesült Orbán Viktor legnagyobb kérése, mivel a megállapodásban mindössze egyszer szerepel a „jogállamiság” szó – abban a mondatban, amely szerint ezt tiszteletben kell tartani. Mindez nem jelenti azt, hogy az uniós támogatások kifizetését ne kötnék (politikai) feltételekhez, ám ezek köre és az elfogadott szankcionálási mechanizmus igencsak megnehezíti, hogy valaha is alkalmazzák ezt a szankciórendszert. Nem született ugyanis megállapodás arról, pontosan mi alapján is döntenének, a határozatban csak annyi szerepel, visszatérnek a kérdésre. Elfogadták viszont azt, hogy egy ilyen döntést az Európai Bizottság javaslata alapján a tagállamok minősített többségének támogatásához kötnek (a magyar miniszterelnök egyhangúságot várt volna el), ugyanakkor

megerősítik az ellenőrzést biztosító uniós szervek szerepét is.

Mark Rutte holland miniszterelnök azt szerette volna elérni, hogy bármilyen ország kérésére megvétózhassák a források kifizetését, a végső tervezetben már az szerepelt, hogy abban a kivételes esetben, ha a céloktól eltér a pénz költése, akkor kérhetik az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnökét, hogy az ügyet vigye a testület elé. A célok köre természetesen tágabb, mint a jogállamiság (utóbbi lényege a politikai feltételrendszer behozása az ellenőrzésbe). Az EU szándéka szerint a helyreállítási alap költéseit elsősorban a költségvetési tervezés közös mechanizmusa, az európai szemeszter során elfogadott országértékelésekhez kell kötni.

Ami a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedéseket illeti, Magyarország esetében ebben a bizottság arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány nagyon szűkmarkú volt a rendelkezésre álló eszközeihez képest.

Nem változott a pénzügyi keret a legutóbbi tanácsi javaslathoz képest: az 1074 milliárd eurós hétéves költségvetést 750 milliárdos (az Európai Bizottság egyszeri kötvénykibocsátása által fedezett) helyreállítási alap egészíti ki. Ez utóbbiból viszont nem 500, hanem csak 390 milliárd lesz a vissza nem térítendő támogatás, a maradék 360 milliárdot kölcsön vagy hitelgarancia formájában vehetik igénybe a tagállamok. A helyreállítási alapon belüli, kimondottan a koronavírus utáni fellendítést szolgáló 312,5 milliárdnyi támogatás 70 százalékát 2021–2022-ben költenék el, a fennmaradó részt 2023-ban.

A tájékoztatón Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kiemelte: a tárgyalás 90 órán át tartott – perceken múlott, hogy megdöntse minden idők leghosszabb EU-csúcsának, a 2000-es nizzai találkozónak a rekordját. (Az Európai Tanács sajtószolgálata úgy számolt, hogy 6:05 percig tartó tárgyalás esetén történik meg ez, ehhez képest a megállapodást 5:31-kor jelentették be.)

A tagállami vezetők megállapodásával még nem ért véget a tárgyalási folyamat: a kompromisszumot az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek is jóvá kell még hagyniuk.

Dobrev Klára: Orbán minden fronton veszített

Az Európai Parlament alelnöke (DK) szerint több szempontból is történelmi döntés született az Európai Tanácsban. Egyrészt most először egy gazdasági válság következményeire közösen adott választ az európai közösség, hiszen a válságot közös hitelfelvétellel finanszírozzák. Másrészt ezzel a döntéssel nagy lépést tettek előre az Európai Egyesült Államok felé.

„Orbán Viktor tarisznyájában, amelyet 133, állítólag bátor fideszes pakolt meg neki, komolynak tűnő feltételek szerepeltek a megállapodás aláírásához. Ezekből semmi sem valósult meg: 

Orbán feltétele volt

– a magyar kormány ellen indított, 7-es cikkely szerinti eljárások lezárása

– hogy a civil szervezetek nem kaphatnak uniós támogatást

– hogy a gazdagabb országok nem kaphatnak plusz támogatást

– hogy a jogállami feltételhez kötött pénzfizetés nem szerepelhet a megállapodásban. 

Ezek közül semmi sem valósult meg. A leggazdagabb tagállamok visszatérítést kapnak és tíz tagállam az utolsó pillanatban a korábbinál nagyobb összeget harcolt ki magának, míg Orbán egy plusz fityinget nem szerzett Magyarországnak. A végső dokumentum 22. és 23. pontja azt is világosan kimondja, hogy a pénzek utalását jogállami feltételhez kötik.” – mondta Facebook-videójában Dobrev Klára.

Újpesti Hírmondó, Index