Rezsi és propaganda: így épül a kormány narratívája az energiaszegénység köré
A Századvég legfrissebb közleménye szerint az Európai Unió lakosságának 22 százaléka nem tudja megfelelően felfűteni otthonát, és minden negyedik európai legalább egyszer nem tudta időben befizetni közüzemi számláit az elmúlt egy évben. A kutatást beharangozó anyag szerint a magyarországi érintettség – hála a rezsicsökkentésnek – a legalacsonyabb az EU-tagállamai között. A közlemény természetesen nem mulasztja el megnevezni a fő ellenséget: Brüsszelt.
A dokumentumból az is kiderül, hogy az Európa Projekt kutatás szerint az energiaszegénység mértéke négyszeresére nőtt a háború előtti szinthez képest, és az orosz energiahordozókra kivetett brüsszeli szankciók az egész uniót veszélybe sodornák. Az anyag szerint az energiaárak drasztikus emelkedése miatt a tarifatámogatási rendszerek fenntarthatatlanná válnának, és Magyarországon például három és félszeresére emelkednének a fűtési díjak. A konklúzió világos: a brüsszeli szankciók nemcsak elhibázottak, de egyenesen veszélyesek.
A közlemény ugyanakkor gondosan kerüli annak megemlítését, hogy a magyar lakosság jelentős része nem az energiapolitika hatékonyságának, hanem a mesterségesen alacsonyan tartott áraknak köszönheti viszonylagos „védettségét” – amely azonban évről évre egyre inkább az adófizetők pénzéből finanszírozott politikai termékké válik. Emellett az is kimarad, hogy a magyar energiarendszer továbbra is rendkívül kiszolgáltatott, különösen az orosz energiahordozóknak, így a Brüsszellel szembeni harcos retorika valójában egyoldalú függőséget véd.
A Századvég konferenciát is szervez a témában – a meghívott magas rangú politikusok és szakértők pedig vélhetően nem azt fogják megvitatni, hogyan lehetne függetlenedni az orosz energiától, hanem azt, hogyan lehet kommunikációs előnyt kovácsolni az „Európa ellen” vívott háborúból. Az energiaszegénység valódi problémája így egyre inkább csak ürügy a politikai napirend alakítására.
