Hatalmas üzlet volt Kínának a maszkok exportja, de most visszaüt

Április közepéig fennakadások lehetnek az európai maszkellátásban, miután a kínai hatóságok szigorítottak, és megállítják a vámon a tanúsítványokkal nem rendelkező gagyit. Azért, hogy a kínai exportba életet leheljenek, rengeteg kereskedő sózta rá a silány termékeit a világra, de ez a piaci magatartás a diplomáciában bosszulta meg magát, ezért Pekingnek lépnie kellett.

A kínai diplomácia szenvedi meg a koronavírus-járványban azt az üzleti gyakorlatot, amely a járvány előtt teljesen elfogadott volt, és senkinek nem szúrt szemet, mert nem életek múltak rajta. Arról a gyakorlatról beszélünk, hogy ha egy külföldi kereskedő valamit olcsón be akart szerezni Kínából, megtehette.

A külföldi kereskedő és a kínai eladó is tudta, hogy ha nagyon olcsó valami, akkor az annyit is ért, mégsem voltak elégedetlenkedők, hiszen a végfelhasználó sem csúcsminőséget várt. Ha pedig valami nagyon gagyit kapott a pénzéért, amit aztán egy nap múlva már dobhatott is el, nem reklamált, mert nem is várt sokkal többet azért a kevéske összegért.

Kína tehát nem csak azért tudta (és tudja) olcsó termékekkel ellátni a világpiacot, mert a kínaiak ennyire igénytelenek lennének, vagy egytől egyig szélhámosak, hanem azért, mert vevői oldalról is óriási igény volt (van) a gagyira. Mindez egészen addig nem is okozott feszültséget eladó és végfelhasználó között, amíg például egy fülhallgatóról vagy egy zseblámpáról van szó.

Ám amikor a járvány miatt orvosi eszközöket Kínából beszerző államok azt vették észre, hogy a kínai kereskedőktől sok-sok millió euróért vagy dollárért vásárolt orvosi eszközök nem azok, amiknek látszanak, hanem olcsó hamisítványok, és ennek hangot is adtak, Pekingnek lépnie kellett:

A KÍNAI VEZETÉS FELRÚGTA A HOSSZÚ ÉVEKEN ÁT TELJESEN MEGSZOKOTT KERESKEDELMI GYAKORLATOT, AMI EGÉSZEN EDDIG EGYÉBKÉNT A NYUGATI KERESKEDŐKET SEM ZAVARTA.

De mielőtt erre rátérnénk, nézzük meg, mi is történt, ami miatt Pekingnek lépnie kellett! Csak néhány példa:

A hollandok 600 ezer, Kínából vásárolt maszkot hívtak vissza silány minőségük miatt. (A minőség alatt azt kell érteni, hogy ezek a maszkok alkalmatlanok voltak arra, hogy megvédjék a viselőjét.)
A spanyolok vettek 50 ezer koronavírustesztet, amit aztán dobhattak is ki, mert csak 30 százalékos pontossággal tudták megállapítani valakiről, hogy fertőzött-e, vagy sem.
A cseh egészségügyi hatóságok közölte, hogy az a 300 ezer gyorsteszt, amit Kínából rendeltek, csak azoknál a betegeknél mutatja ki a vírust, akik öt napnál vagy annál régebben fertőződtek meg, ráadásul a tesztek harmada eleve hibás volt.
Törökországnak is problémái adódtak a kínai egészségügyi felszerelésekkel

Magyarország is szerzett be maszkokat, sőt lélegeztetőgépeket Kínából, a SOTE által vásárolt gépekről például azt sem lehet tudni, milyen márkájúak, ráadásul egy olyan kínai hátterű, de magyar cég adta el ezeket, amely teljesen ismeretlen az egészségügyi piacon.

Miután Peking igyekszik a járványból geopolitikai hasznot húzni, és a segítségét felajánlva még jobban közeledni egyes nyugati országokhoz, rém kellemetlenül érintette a korábbi gyakorlatból és a kínai kereskedők mohóságából fakadó helyzet. Miután a járvány Európában megjelent és berobbant, a válság miatt már pénzügyileg lepadlózott kínai kereskedők, ügynökök (és velük együtt a gyárak) elkezdtek maszkokkal kereskedni, maszkokat vagy más orvosi eszközöket gyártani.