Újpesti tanárok: Nem hagyjuk, hogy megfélemlítsen minket a hatalom

oktatás

Az újpesti tanárok ezt a levelet adták át a tankerületi vezetőnek:

„Tisztelt Tamás Ilona!

Másodszor gyűlünk össze az Ön ablaka előtt, hogy szerenádunkkal jelezzük: NEM HAGYJUK! Nem hagyjuk, hogy megfélemlítsen minket a hatalom, nem hagyjuk, hogy a szakadékba taszítsák a már most is kritikus állapotban lévő oktatási rendszert, nem hagyjuk, hogy levegőnek nézzenek minket, hogy a hatalmon lévő politikusok rendszeresen megalázzanak.

Nem hagyjuk, hogy azt állítsák rólunk, pártpolitikát folytatunk, és ellenzéki pártok zászlaja alatt sorakozunk. Nem hagyjuk, hogy bántsák a gyerekeket, akik végre ki mertek állni az igazukért. És nem hagyjuk, hogy bemocskolják a diákmozgalmakat, azt állítva, hogy őket felhasználva próbáljuk mi tanárok elérni a céljainkat. Az ugye fel sem merül Önökben, hogy ezek a gyerekek maguktól is felismerik, hogy baj van? Azt hitték, hogy az oktatás lerombolásával már nincs bennük annyi kritikai gondolkodáshogy kiálljanak magukért? Tévedtek! Nem, nem mi irányítjuk őket, mi csak rácsatlakoztunk arra, amit ők elkezdtek. Bátrabbak és erősebbek nálunk, és mi ebben csak támogatni tudjuk őket. Október 5-én levelet írtunk Önnek, és arra kértük, álljon át az oldalunkra, ne bólogasson a fentről jövő utasításoknak. Akkor a harmadik kerületi iskolák gyűltek itt össze, most viszont örömmel újságolhatjuk el, hogy itt van velünk Újpest is! Együtt vannak immáron a tankerülethez tartozó iskolák, együtt fogunk küzdeni, és bármennyire is levegőnek néznek minket, nem adjuk fel ezt a harcot. Együtt harcolunk, és ebben a harcban támogatnak minket a diákok és szüleik, mert ők már rég felismerték, hogy tanár nélkül nincs jövő.

Legutóbbi akciónk után a tankerület több tanára kapott Öntől figyelmeztető levelet. Sajnos nem minden polgári engedetlen kapott ilyet, ezt egy kicsit zokon is vettük, mi ez a diszkrimináció? Vajon hogy döntötték el, mely intézményekbe küldenek dorgáló levelet, és melyekbe nem?

A levelünkre – az újpesti iskoláktól eltérően, akik a mai napig a válaszára várnak – kaptunk Öntől egy pár sort, köszönjük. Ugyan jobb lett volna, ha nem üres sorokat kapunk, bevalljuk, kicsit „nesze semmi, fogd meg jól” érzésünk volt a levelét olvasva. Azt írja, az általunk megfogalmazottak az egész oktatási ágazatot érintik, igen, köszönjük, ez nekünk is feltűnt. Csakhogy számunkra Ön képviseli az oktatási ágazatot, Ön az, aki a kéréseinket a feletteseihez el tudja juttatni. Akár tetszik, akár nem – megértjük, ha nem – Ön egy gépezet része, a gépezet részeként pedig a működéséért felelős. Ha nem jól működik – és akkor ez egy eufémisztikus kifejezés – arról Ön is tehet, és kötelessége mindent megtenni, hogy a rendszer megjavuljon.

Azt is írja, hogy „a jogszabályi és finanszírozási keretek között a kerület intézményeit a lehetőségekhez mérten a legoptimálisabban működteti a tankerület”. Most vagy az optimális szót értelmezzük nagyon másként, vagy nagyon rég járt az Ön alá tartozó intézményekben. Leszakadó plafonok, beázó tantermek, 20. századot is megszégyenítő körülmények között tanítunk a világ 5. high tech országában.

Szerencsére az írásbeli válaszát több szóbeli tárgyalás is követte. Örömmel láttuk, hogy levelünk célba ért, és Ön valóban a mi oldalunkra állt: megígérte, hogy többet fenyegető levelet nem kapunk, és sem sztrájkért, sem polgári engedetlenségért nem lesz a tankerületben senkinek bántódása.

Reméljük, ez valóban így lesz, ha mégsem, akkor intézményenként legalább tíz ember fog szolidaritást vállalva a bántalmazott kollégával azonnal munkabeszüntetésbe kezdeni. Azt sem fogjuk eltűrni, ha a Karinthy Gimnáziumhoz hasonlóan az intézményeinken torolják meg az engedetlenségünket. Vajon, amikor a Karinthytól egy kéttannyelvű osztályt megvontak, nem sérült a diákok tanuláshoz való joga?

Az ígéretekkel azonban nem érjük be. Érdemi egyeztetést követelünk, és mivel ebben valóban nem Ön a kompetens, kérjük, adja át a főnökeinek: vegyék észre a tanárokat, a diákokat, legyen azonnali bértárgyalás a szakszervezetekkel, nem 2025-ben akarunk béremelést, hanem azonnal, hiszen a számláink sem várhatnak addig. Kikérjük magunknak, hogy a diplomás átlagbér 80 százalékáról beszéljenek, hát miért érne a mi diplománk 20 százalékkal kevesebbet?!

Ám a harcunk nem csak a bérekről szól, hanem a közoktatás tragikus állapotára is szeretnénk felhívni a figyelmet. Biztonságos, egészséges iskolaépületekben szeretnénk dolgozni, korszerű tantervek alapján, szabad tankönyvválasztás mellett. Kevesebb terhet, kevesebb felesleges adminisztrációt, átgondolt pedagógus életpályamodellt szeretnénk. Mindezek megvalósításához önálló minisztériumot követelünk, és azt, hogy vegyék fel a kapcsolatot olyan oktatási szakemberekkel, akik nem csak fotón láttak gyereket és iskolát, és akiknek nem a saját zsebük a fontos, hanem Magyarország jövője. És nem utolsó sorban követeljük azt a sztrájkjogot, amely demokráciában kijár a tisztességes dolgozóknak, és ígérjük – hogy mi is ígérjünk valamit – ha a sztrájkjogainkat visszaállítják, mi sem fogunk többé a polgári engedetlenség eszközével élni.

Üdvözlettel:

az Észak-Budapesti Tankerület sztrájkoló közössége”

Címke:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük