Jóval 10 százalék fölé nőtt az infláció

1999 decemberében volt utoljára nagyobb infláció, mint most, amikor 10,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az elmúlt egy évben. A legdurvábban az élelmiszerek ára szállt el, ott átlagosan 18,7 százalékos a drágulás, de a tartós fogyasztási cikkek ára is 10 százalék fölött nőtt. – írja a hvg.hu

Vajon 21 év után lesz-e újra kétszámjegyű infláció Magyarországon? Erre várhattuk a választ arra készülve, hogy a Központi Statisztikai Hivatal kiadja a májusi adatot, és meg is érkezett a válasz: 10,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest.

Ennél magasabb inflációt utoljára 1999 decemberében mértek, akkor 11,2 százalékos volt az áremelkedés.

Ha az áprilisihoz viszonyítjuk az árakat, akkor láthatjuk, hogy a drágulás folyamatos, egy hónap alatt 1,7 százalékkal nőttek az árak.

A maginfláció, azaz a gyorsan változó és a külső gazdasági hatások kiszűrésével készült mutató 12,2 százalékot ért el – ez egy hónappal ezelőtt már kétszámjegyű, 10,3 százalékos volt. Az, hogy a maginfláció jóval magasabb volt már akkor is az inflációnál, mutatja azt a problémát, hogy a gazdaságunk belső szerkezete önmagában is bajban van, nem lehet mindent arra fogni, hogy az országon kívül is rossz a helyzet.

A nyugdíjas infláció, amit úgy számolnak ki, hogy a mutató összetevőit az idősek fogyasztási szokásai szerint súlyozzák át, 10,7 százalékos, míg egy hónapja ilyenkor 9,3 százalékon állt.

Részletesen így jött ki a mostani inflációs adat:

• Az élelmiszerek átlagosan 18,7 százalékkal drágábbak, mint tavaly ilyenkor,
• a tartós fogyasztási cikkek ára 11,4 százalékkal nőtt átlagosan – ebbe a csoportba tartoznak például a bútorok, járművek, háztartási gépek, számítógépek,
• az egyéb cikkek nevű csoportban 10,5 százalékos a drágulás – az unalmas név ellenére ide olyan fontos dolgok tartoznak, mint például az üzemanyagok, a gyógyszerek, a háztartási fogyó cikkek, a lakásjavító eszközök, vagy épp a könyvek és újságok,
• a szolgáltatások ára átlagosan 6,8 százalékkal nőtt,
• az alkoholos italok és dohányáruk együtt 6,4 százalékkal drágultak,
• a ruhák ára 4 százalékkal magasabb, mint egy éve,
• a háztartási energia pedig lefelé húzta az átlagot, ott csak 1,6 százalékos a drágulás (azért nem 0, mert a szénre, a brikettre, a tűzifára és a palackos gázra nem vonatkozik a rezsi szinten tartása).

A Magyar Nemzeti Bank úgy számol, hogy éves átlagban 9 és 9,8 százalék közötti lehet az infláció, ez alapján várható volt, hogy valamikor az év közepén 10 százalék fölé nőjön, ha már az első hónapokban a várt átlag alatt maradt. A kormány 8,9 százalékos inflációt valószínűsít erre az évre.