Érvénytelen a gyermekvédelminek nevezett népszavazás
Vasárnap érvénytelen lett az országgyűlési választásokkal párhuzamosan megtartott, a kormány által gyermekvédelminek mondott népszavazás. Nagyjából 3,5 millió érvényes szavazat érkezett, ebből 3,2 millióan szavaztak nemmel. De ilyen sokan szavaztak arra, amit a kormány sulykolt, és ha ezzel párhuzamosan megint kétharmados többsége lett a Fidesz-KDNP-nek, akkor hogy lehet, hogy a népszavazáson nem tudtak elég érvényes, négy nemes voksot összegyűjteni? A válasz egyszerűbb, mint hinnénk.
A Fidesz által kampánytémává tett melegellenességet a kampányban napirenden tartó népszavazáson négy kérdést tettek fel, ezek a következők voltak:
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?
A kormánypártok adófizetői pénzből hirdették „társadalmi célú” tévé-reklámban, hogy nemi átalakító kezelésről beszélne az iskolában matekdoga helyett, illetve egy orosz stockfotóból csinált plakátkampányt, ahol a gyerekek védelmére hivatkozva buzdította az embereket arra, hogy szavazzanak nemmel április harmadikán a népszavazáson.
Népszavazást nyerni sokkal nehezebb, mint választást
Ahhoz, hogy egy népszavazás érvényes legyen, a szavazásra jogosultak 50 százalékának kell érvényes szavazatot leadnia. Ezúttal a Nemzeti Választási Iroda szerint 8 215 304 ember volt jogosult a szavazásra, vagyis akkor lett volna érvényes egy-egy kérdés, ha legalább 4 107 652 darab érvényes szavazat érkezett volna.
Ehhez képest 98 százalékos feldolgozásnál az látszik, hogy
- az első kérdésre 3 521 425 darab érvényes és 1 590 772 érvénytelen szavazatot adtak le,
- a második kérdésre 3 492 688 darab érvényes és 1 619 509 érvénytelen szavazatot adtak le,
- a harmadik kérdésre 3 484 686 darab érvényes és 1 627 511 érvénytelen szavazatot adtak le
- a negyedik kérdésre pedig 3 482 505 darab érvényes és 1 629 692 szavazatot adtak le.
Ha ezeket az adatokat összehasonlítjuk az országgyűlési részvételi arányokkal, akkor egyrészt az látszik, hogy nagyjából fél millióval kevesebben vették fel a népszavazási szavazólapjait vasárnap, mint ahányan az országgyűlési választásokon voksoltak. Az is látszik, hogy amíg a kormánypártokra 2 735 381 fő szavazott, addig ennél minden kérdésben legalább 700 ezerrel több nemet tudtak összegyűjteni. Vagyis minden népszavazási kérdésben többen szavaztak nemmel, mint ahányan a Fideszt-KDNP-t választották vasárnap.
Ebből az következik, hogy valószínűleg nem azért lett érvénytelen a kormány népszavazása, mert nem tudták mozgósítani a saját táborukat, hanem azért, mert ez a tábor önmagában nem elég egy érvényes népszavazási eredményhez. Az egyesült ellenzék nem állt be az érvénytelen szavazásra buzdító, civil szervezetek által tolt kampányba, ebből a szempontból az talán kevésbé meglepő, hogy az Egységben Magyarországra voksolóknál (1,8 millió) kevesebben voltak azok, akik érvénytelen szavazatot adtak le a népszavazási kérdésekben.
Azt, hogy a jelenlegi rendszerben mennyivel nehezebb érvényes népszavazási eredményt elérni, mint kétharmados parlamenti többséget, jól mutatja, hogy az előző hét, 1989 utáni országos népszavazásból mindössze kettő volt olyan, amikor elment szavazni a jogosultak több mint 50 százaléka.
Forrás: Telex
