Nagy a feszültség a BKV-nál és a fővárosi cégeknél, sztrájk is szóba kerülhet

Budapest gazdaság Közlekedés önkormányzat

A Fővárosi Önkormányzat kijelentette, hogy a tulajdonában álló szolgáltatók számára idén nem tud bérfejlesztésre fedezetet biztosítani. A BKV-nál működő szakszervezetek viszont elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormányzati adóelvonások a fővárosi cégek dolgozóin csapódjanak le. Az önkormányzati fenntartású társaságok munkavállalói képviseletei egységes nyomásgyakorlást terveznek, és végső esetben sztrájkot is kezdeményeznének – számol be a napi.hu.

Már hivatalos, hogy Budapest önkormányzati fenntartású cégeinél – egyebek közt a BKV-nál, a BKK-nál, a FŐTÁV-nál, a Fővárosi Vízműveknél, a Fővárosi Csatornázási Műveknél, és a Budapest Gyógyfürdői És Hévizei Zrt.- nél – a munkáltatók egyaránt 0 százalékos bérfejlesztésre tettek ajánlatot 2021-re vonatkozóan. Bár a bértárgyalások most kezdődnek, a Fővárosi Önkormányzat jelezte, hogy ennél komolyabb ajánlatra nem képes forrásokat előteremteni, létszámleépítést, elbocsátásokat ugyanakkor nem tervez – mondta el a napi.hu-nak Naszályi Gábor, a BKV-nál működő Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke.

Korábban a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács ülésén Karácsony Gergely főpolgármester beterjesztette Budapest 2021-es költségvetését, és ebben már eredetileg is 0 százalékos bérfejlesztés szerepelt, amelyet azzal magyarázott, hogy a főváros nem készített mínuszos büdzsét, ezért nem szerepelnek benne a bérek. Október elején a városvezetés azt ígérte, hogy az IPA Plusz program keretében az 5 milliárd forint feletti iparűzési adóalappal bíró cégekre plusz sarcot vetne ki, a többletbevételt pedig később béremelésekre fordítaná.

Ezt a programot azonban a kormány nem engedte megvalósítani, sőt nem sokkal később felére csökkentette az iparűzési adót az 5 milliárdnál kisebb alappal rendelkező vállalatok esetében, ami komoly csapást mér a helyhatóságra. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes ezt követően bejelentette, hogy 2021 novemberére a főváros költségvetése teljesen kimerülhet. A BKV-s szakszervezetek abszolút megértik, hogy Budapestnek nincs pénze, de azt nem tudják elfogadni, hogy a dolgozóik reálbér-veszteséget szenvedjenek el, hiszen az inflációs nyomás jelentős – magyarázta az elnök.

A fővárosi közszolgáltató cégek szakszervezetei egységesen akarnak föllépni a béralku során. Lényegében nem  bérfejlesztést, hanem egy 5 százalékos bérrendezést követelnek, amely szerintük még azt a szintet sem éri el, amekkora a munkavállalók inflációs kitettsége, mivel a KSH által mért 3,3 százalékos fogyasztói árindexet nem olyan kosár alapján számolják, amely csak az alacsonyabb jövedelmű munkavállalókat érintené – esetükben ugyanis 8-10 százalékos lehet az inflációs ráta.

Naszályi szerint 5 százalék a minimumkövetelés, amelynél kevesebbet nem fogadnak el. A dolgozók ennél magasabb bérnövekedést tartanának kívánatosnak, de megértik a helyzetet, ezért az elvárások alacsonyak. Az érdekképviseletek számítása szerint éves szinten 6 milliárd forintba kerülne a bérkompenzációs csomag (Ebből a BKV-ra 3,7 milliárd jutna, a fennmaradó rész pedig az összes többi cégre), amely szerinte fővárosi viszonylatban nem tűnik megoldhatatlan problémának.

További követelésük, hogy amennyiben a kormányzat év közepén újabb munkáltatói járulékcsökkentés mellett dönt, akkor a felszabaduló forrásokat további 2 százalékos alapbéremelésre fordítsák a cégek.

Egyelőre nem látszik esély arra, hogy bérkompenzációhoz az állam pluszpénzt adjon, amely a MÁV tulajdonába került HÉV esetében viszont megvalósulhat. A kormány ígérete szerint ugyanis január 31-ig le kellet volna folytatni az egyeztetéseket a hipa-megvonás kapcsán arról, hogy a 25 ezer főnél népesebb településeket hogyan kompenzálják. Ezek a tárgyalások azonban még el sem kezdődtek – figyelmeztetett az elnök.

Címke:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük