Alaptörvény

Kilencedik Alaptörvény módosítás: az apa férfi, az anya nő, az értékrend keresztény

Kormány közélet politika

Kedd este nyújtott be a kormány Alaptörvény módosításról szóló törvénytervezetet, amely teljes terjedelmében olvasható a parlament oldalán. A tervezet szerint a következő rész kerülne az Alaptörvény XVI. Cikk (1) bekezdésébe:

Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést. ”

Valamint az (L) cikk (1) bekezdésbe pedig az, hogy:

A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi. ”

Az indoklás szerint a nyugati világban olyan folyamatok mennek végbe, amelyek kétségbe vonják a férfi és női nem teremtettségét, amely veszélyezteti a gyermekek egészséges fejlődéséhez való jogát. Az indoklásban elhangzik, hogy a születési nem adott, amelyen változtatni nem lehet, az ember nőnek vagy férfinak születik, így minden gyermeknek joga van a születési nemének megfelelő önazonossághoz. Bár nem tudni, hogy a közelmúltban bárki ezt megkérdőjelezte volna, így nem teljesen világos, hogy ezért miért szükséges a jogi hierarchia csúcsán lévő jogforrást megváltoztatni.

Közpénz és különleges jogrendek

A családon túl szó esik közpénzről is, miszerint a közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése. Ezt eddig nem tartalmazta az Alaptörvény, így a múltban több vitás ügy is volt, amelyekben meg lehetett volna ismerni a költéseket (például TAO-pénzek, MNB-alapítványok ügye), elvégre közpénzről volt szó, azonban úgy tűnik, hogy ezzel ennek véget vetnének. Az indoklásban azt írják, hogy a módosítás “az átlátható közpénz felhasználás garanciája”.

A különleges jogrendekből a jelenleg hatályos Alaptörvény hatot ismertet: rendkívül állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás és veszélyhelyzet. A módosításban csak hadiállapot, szükségállapot és veszélyhelyzet létezne.

Eddigi Alaptörvény módosítások

Szám szerint ez a kilencedik módosítása lenne az Alaptörvénynek, eddig nyolc készült el, az utolsó módosítás 2018. június 29-én jelent meg a Magyar Közlönyben. Az Alaptörvényt többen bírálták már többek között a Velencei Bizottság és az Európai Parlament is. Az elmúlt kilenc évben rengeteg kritika érte, leginkább a benne foglaltak miatt, valamint a folyamatos módosítás miatt, amely kétségbe vonja az Alaptörvény stabilitását.

Címke:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük