Váci út az Újpesti vasúti hírdól

Szmog helyett lócitrom avagy volt egyszer Újpesten egy Lóvasút

Budapest Közlekedés Újpest

Amikor a vasúti közlekedés történetére gondolunk elsősorban a gőzmozdonyok, villanymozdonyok jutnak eszünkbe, pedig ló vontatta vasutak is működtek Magyarországon.

Magyarország első, Európa harmadik lóvasútja 1866. július 30-án kezdte meg a működését Újpesten. Az első vonal a Széna tértől (mai nevén Kálvin tér) Újpest határáig vezetett, és biztosította a főváros közvetlenebb kapcsolatát az akkor még önálló településként működő Újpest között.

Újpest területe több értékes házhellyel, telekkel a Károlyi család birtokának részét képezte, így fejlődésében a település alapítója gróf Károlyi István és fia, Károlyi Sándor is érdekeltek voltak. Az első telepesek leginkább szőlőműveléssel és borászattal foglalkoztak. Mivel a gróf a mezőgazdasági termelést a szomszédos káposztásmegyeri birtokukra összpontosította, ezért Újpest egyre inkább ipari településsé válhatott.

Lóvasút Újpesten utasokkal
Lóvasút Újpesten utasokkal

A tömegközlekedés hajnala a fejlődés motorja

Így ír a közlekedésről Ugró Gyula Újpestről szóló könyvében:

A közlekedési eszközök a városok fejlődésének elsőrangú tényezői, mert az olcsó és gyors közlekedési eszközök a tömeg lakásokban összezsúfolt lakosságot egy újabb és újabb területek benépesítésére ösztökéli, mi által a városok fejlődését igen nagy mérvben mozdítják előbbre. Minél jobbak és fejlettebbek tehát a közlekedési eszközök: annál inkább szolgálják a városi lakosság közszükségleteinek a kielégítését s megkönnyítik a gazdasági haladás útját is. ”

A község gazdasági és létszámbeli növekedése következtében a közlekedés fejlődése se maradhatott le, felmerült a csoportos közlekedésre való igény. Addig, aki tehette, igénybe vehetett konfliskocsit, vagy éppen fiákert. Ezek a közlekedési eszközök azonban nem voltak hatékonyak, hiszen csak a kor „taxi”-jaként működtek. A fuvarosok pedig próbáltak előnyöket kiharcolni mások kárán. Nem tartották be az indulási időket, sőt csak akkor voltak hajlandók elindulni, ha kocsijuk megtelt.

Bérkocsi az István úton (háttérben a Városháza)
Bérkocsi az István úton (háttérben a Városháza)

Az új közlekedési eszköz által Újpest környezete könnyebben megközelíthetővé vált. Így az ide költöző iparosok és kereskedők piacot, a munkások pedig állást kaphattak könnyebben a nagyvárosban is. De ez nem csak az Újpesten élőknek jelentett segítséget. A szomszédban fekvő Rákospalota község lakóinak, akik leginkább mezőgazdasággal foglalkoztak, szintén kapóra jött a lóvasút, ugyanis a termelt javakkal könnyebben jutottak fel Pestre piacozni.

Előnyös volt mindenki számára, olcsóbb és megbízhatóbb alternatívát jelentett, mint az ország első vasútvonala, amely drága volt az egyszerű emberek számára. A fuvarosoknál, konfliskocsiknál és fiákereknél pedig megbízhatóbb és gyorsabb volt.

A lóvasút fénykora és alkonya

A lóvasút ünnepélyes megnyitása
A lóvasút ünnepélyes megnyitása

Az újdonságnak számító közlekedési eszközt az első hónapokban megrohamozták a kíváncsi polgárok. Részt vett a forgalomban 22 személyes nyitott és 38 személyes fedett kocsi, illetve emeletes és egyszintes jármű is.

A kocsik első, másod és harmadosztályra voltak osztva. Ekkor jelent meg először a kalauz (akkor konduktornak nevezték), aki beszedte az útiköltséget, majd adott érte egy „ellenjegyet”.

Források: Krizsán Sándor – Lóvasutak Újpesten és Rákospalotán, Bíró endre Újpest – Egy 100 éves város emlékei
Kiemelt kép: Fortepan

Címke:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük