A lakás nem szálloda: Elindult a STOP AIRBNB kampány

Budapest

Sajtótájékoztatót tartott A Város Mindenkié (AVM) csoport, a Jövő Egyesület, a Szikra Egyesület (korábbi Szabad Budapest Fórum), a Táncsics Radikális Balpárt, az Utcáról Lakásba Egyesület és a Zöld Front Ifjúsági Mozgalom a Vörösmarty téren, hogy felhívja a figyelmet most induló STOP Airbnb-kampányra, amely a lakások magánszálláshelyként való üzemeltetésének korlátozásának fontosságát tematizálja.

Szabó Natasa lakhatási szakértő, szociológus elmodta, nagyon fontosnak tartja, hogy fővárosi önkormányzatok komolyan vegyék és valóban korlátozzák az AirBnB-t. Amikor valaki rövidtávon kiadja a lakását, azt mérlegeli, mi éri meg neki jobban, hosszú távon kiadni vagy tulajdonképpeni magánszállodaként üzemeltetni azt, például az Airbnb felületén keresztül.

Most a rövid távú kiadás jobban megéri, egyrészt mert a külföldi turistáknak jellemzően magasabb a jövedelme, mint a magyarországi bérlőknek, másrészt az ilyen típusú bérbeadásnak nagyon kedvező az adózása is. A járvány előtt 14-15 ezer lakás volt Airbnbként meghirdetve, ezek jórésze olyan ingatlan, ami a hosszú távú kiadás piacán is megjelenhetne. Ezek kiesésével szűkül ezen lakások kínálata.

Mivel kevesebb lesz az albérletek száma, de ugyanannyian vagy akár többen is szeretnének albérletben élni, megnő az ingatlanok bérleti díja. Ezt az összefüggést a koronavírus alatt jól meg lehetett figyelni: a budapesti belső kerületekben, ahol bezuhant a turizmus, akár 15-20%-os csökkenést is lehetett tapasztalni a lakbérekben.

A fővárosban az elmúlt 10 évben 130%-kal nőttek az árak, ennek nem csak az Airbnb az oka, de az egyik legfontosabb tényezője. Mivel ezzel együtt a nem nőttek ilyen mértékben a fizetések, az embereknek a fizetésük egyre nagyobb részét kell lakhatásra fordítani, ezzel az életük más területeiről forrásokat elvonni. Ezzel csökken az életszínvonaluk, és mivel sokan már csak szobákat engedhetnek meg maguknak, a lakások is egyre zsúfoltabbak lesznek.

De a probléma nem csak a belső kerületeket érinti, hiszen a belvárosból kiszorulók a külsőbb kerületekben keresnek lakást, így ott is egyre nagyobb a kereslet, így az albérletárak is.

A turisztikai célú lakáskiadás korlátozása ellen gyakran felmerül érvként az, hogy ezzel nehezebb helyzetbe kerülnek azok, akik eddig Airbnb-ztették a lakásukat. Szabó Natasa szerint ez ilyen formában nem igaz, hiszen hosszútávon több lehetőségük lesz a kiadásra, mert az ilyen ingatlanok nem az a feladata, hogy több milliós bevételt termeljenek, hanem a közösség részére is értéket teremtsenek.

Ma már egy átlagos fizetés vagy fizetéspár több mint felét elviszi a lakhatási költség.

Ajtay András, A Város Mindenkié és a Zöld Front Ifjúsági Mozgalom aktivistája a kampány véleményével zárta a sort:

– A lakás nem szálloda, a lakás biztonság, a biztos lakás a méltó élet alapvető feltétele. Ha továbbra is megengedjük hogy áruba bocsátsák városunk lakótereit, ha engedjük, hogy kevesek befektetési érdekeltsége fontosabb legyen, mint sokak megélhetési alapfeltétele, akkor nem a magántulajdonhoz való jogot és a vállalkozási szabadságot tartjuk tiszteletben, hanem egyszerűen szemet hunyunk a valóság felett, hogy Budapesten egy albérlet megfizetése ma sokaknak luxus, mely sokaknak nyomort és nélkülözést okoz.

Összeállította a Mérce.hu alapján az Újpesti Hírmondó

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük