Sok ezren búcsúztak el a háromszoros olimpiai bajnok Benedek Tibortól

sport

Csendes megemlékezéssel búcsúztak a Margitszigeten a tegnap 47 éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázótól.

Az este 9 órára meghirdetett csendes megemlékezés előtt fél órával már hosszú sorok kígyóztak az uszodáig, amelynek bejáratánál mindenki leróhatta kegyeletét a klasszis játékos – és ami ennél sokkal fontosabb –, fantasztikus sportember és ember előtt.

Szabó Tünde sportért felelős államtitkár Vári Attilával, a Magyar Vízilabda Szövetség elnökével, Benedek Tibor korábbi csapattársával együtt 20:55-kor vett búcsút, Karácsony Gergely, főpolgármester 21:30-kor tisztelgett a háromszoros olimpiai bajnok előtt. Rengetegen eljöttek.

A teljesség igénye nélkül, ott volt az uszodánál Kovács István, aki a LEN Kupa- és BEK-győztes Újpestben volt Benedek Tibor edzője, a korábbi újpesti és válogatottbeli csapattárs, Dala Tamás, a válogatottból Fodor Rajmund és Molnár Tamás. A megemlékezés olyan volt, mint Benedek Tibor a medencén kívül: csendes, méltóságteljes.

Még a kordonnál álló biztonsági őr is rendkívül empatikusan látta el feladatát. „Ne haragudjon, erről az oldalról nem mehet be, itt csak kijönnek az emberek, nagyon sajnálom – mondta el ötpercenként azoknak, akik meglátva a kígyózó sort, úgy gondolták, megpróbálnak a másik oldalról a világklasszis pólós fekete-fehér fotója elé járulni. „Kérem, az ötéves unokám nagyon szerette Tibit, engedje be, hogy elhelyezze ezt az egy szál virágot, nem bírja ki, ha végig kell állni a hosszú sort!” – könyörgött egy nagymama. „Persze, menjen be nyugodtan a kisfiú” – enyhült meg a beengedő ember.

Több ezren jöttek el, hogy búcsút vegyenek a világ egyik legjobb vízilabdázójától. Egy futó megállt, csodálkozva kérdezte: „milyen mérkőzés lesz?” „Bárcsak meccs lenne!”– jött a válasz a sorból. Amikor felvilágosították, miért gyűltek össze az emberek, a futó főhajtással sétált el az uszoda előtt.

Este 10 óra után még a Margitszigeti Atlétikai Centrumig nyúlt a sor, csendben, türelmesen vártak az emberek.
Méltó módon Benedek Tibor emlékéhez.  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük