Trianon100: Magyarországon tragédia, Romániában ünnep

közélet

Száz évvel ezelőtt a trianoni békeszerződés aláírása radikális változásokat szentesített Közép-Európában, és még ma is rendkívül kényes témának számít. Magyarországon sokan még mindig tragédiaként élik meg a békeszerződést, sőt, egyesek annak revízióját követelik. Egyes környező országok számára viszont Trianon azt jelenti, hogy nemzeti követeléseik nagy részét elismeri a nemzetközi közösség, és hosszú évszázadok után végre saját maguk dönthetnek a sorsukról.

Trianon az évszázados, soknemzetiségű és nagy kiterjedésű magyar állam végét jelentette. A paktum következtében az ország elvesztette területének 67, lakosságának 57 százalékát. Ráadásul egyáltalán nem csak a nemzetiségi területeket csatolták el. A korabeli magyarság harmada, több mint hárommillió ember az új Magyarország határain kívül rekedt.

„A legfájóbb az, hogy a győztesek a maguk által meghirdetett elvet, az etnikai elvet sem tartották be, ott se, ahol betarthatták volna. Vagyis nemcsak nemzetiségi többségi területeket csatoltak el a régi Magyarországtól, hanem olyanokat is, ahol a magyarok alkották a többséget. Ezeknek az embereknek a fele közvetlenül a határ mellett élt, Csallóközben és a Partiumban” – nyilatkozta Romsics Ignác történész az Euronewsnak.

Ablonczy Balázs, a Trianon100 kutatócsoport vezetője szintén azt mondta, hogy 

ha egy kicsit kijjebb húzták volna meg a határokat, másfél millió magyart bent lehetett volna tartani Magyarországon.

Az újonnan létrejött állam ugyan gyakorlatilag nemzetállamnak volt tekinthető (szemben a történelmi Magyarországgal, ahol a világháború előtt 50 százalék körül alakult a magyarok aránya), és az ország az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával a függetlenségét is visszanyerte, ez kevesek számára nyújtott vigaszt.

Romániában kevésbé fontos esemény, mint nálunk

Romániában viszont teljesen más előjele van a trianoni békeszerződésnek. Az 1868-ban Moldva és Havasalföld területén létrejött román állam a világháború végén a szövetségesek vereségét kihasználva egyesült azzal az Erdéllyel, ahol ebben az időszakban már a románok voltak többségben. Ahogy azt a Román Akadémia történésze, Florin Abraham is megerősítette az Euronewsnak, az időszak kulcspillanata román szempontból nem 1920. június 4-e, hanem 1918. december 1-je és a gyulafehérvári nagygyűlés:

„Stratégiai jelentősége természetesen december 1-jének van, ez a nemzeti ünnepünk, amikor arra emlékezünk, hogy kimondták Erdély és Románia unióját.”

Trianon azt jelentette a románok számára, hogy az általuk már kialakított államszervezetet a nemzetközi közösség is elismeri. Maradéktalanul azonban ők sem voltak elégedettek a Versailles-ban meghúzott határokkal: a Bánátból több területet szerettek volna magukénak tudni a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság rovására.

Annak ellenére, hogy Trianon jelentősége messze nem akkora Romániában, mint itthon, a román parlament május közepén arról döntött, hogy emléknappá nyilvánítja június 4-ét.

Forrás: Euronews

Címke:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük