Bezuhant a ruhakereskedelem, elbocsátják a dolgozókat

gazdaság kereskedelem

A gazdasági élet és a különösen kereskedelmi szektor leállása miatt sokan vesztették el a munkahelyüket – szó szerint így fogalmazott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy április végi kormányinfón, amikor a kormányzat először kommunikált konkrét számokat a járvány munkaerő-piaci hatásairól. 

A munkahelyek megszűnéséről szóló megállapítás önmagában nem meglepő, de a kereskedelem kiemelése elsőre kissé furcsa volt. Az előző hetekben ugyanis a legnagyobb láncok forgalma iszonyatosan felpörgött, így véletlenül sem a kereskedelem tűnt a koronavírus-válság által leginkább érintett szektornak.

A kormányzat azonban egész biztosan már akkor is látott olyan adatokat, amiket mások nem. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) például alig hat perccel a márciusi, még masszív bővülést mutató kiskereskedelmi adatok nyilvánosságra kerülését követően közleményben figyelmeztetett, hogy az április már nem lesz ennyire jó, sőt várhatóan komoly visszaesést, 2020 leggyengébb adatát hozhatja. Ez alapján joggal lehetett feltételezni, hogy a munkaerőpiacról is vannak olyan információik, amelyeket mások még nem láthatnak, így Gulyás Gergely nem beszélt a levegőbe.

Különösen, hogy ekkor – május első napjaiban – már azért érezhetően más volt a helyzet, mint a krízis elején. Egyrészt az élelmiszer-kiskereskedelem sem pörgött már annyira, ami azonban sokkal fontosabb: a bolti kereskedelem többi része lényegében leállt, az üzletek jelentős része hetek óta zárva tartott, vagy ha ki is nyitott, a kijárási korlátozás miatt nem igazán volt forgalma.

Magyarországon tavaly 570 ezren dolgoztak a kereskedelem területén – így arányaiban egy kisebb leépítés is jelentős számú munkahely megszűnéséhez vezethet.

Csütörtök reggel a KSH adataiból az is kiderült, hogy áprilisban tényleg megborult a kiskereskedelem. Az összeomlás azonban véletlenül sem volt mindenhol ugyanolyan mértékű, sőt, nem is mindenhol volt. A legnagyobb mértékben a ruha- és cipőüzletek forgalma zuhant, majdnem 90 százalékkal, de közel 80 százalékos visszaesést mértek a használt cikkeket értékesítő boltoknál is, a könyv, újság, papíráru szegmens pedig harmadára zsugorodott. 

A foglalkoztatásban is kettészakadt a kereskedelem, összességében viszont nemhogy csökkent volna, de kismértékben még nőtt is a szektorban dolgozók száma.

Ennek magyarázata az, hogy az ágazat legnagyobb foglalkoztatói egyértelműen az élelmiszerláncok, az 50 legnagyobb vállalat által alkalmazott 94-95 ezer emberből 60-62 ezer dolgozott valamelyik ilyen láncnál február és március között. Márpedig ezeknek a cégeknek a többsége embereket vett fel ebben az időszakban, méghozzá nem is keveset, a vizsgált körben nagyjából 1500 főt. Ez ugyan csak 2,5 százalékos növekedés, de az alkalmazottak számában kissé így is túlkompenzálja a más területeken tapasztalt, akár 5-10 százalékos zuhanást.

A legnagyobb visszaesés – a forgalmi adatok ismeretében – a ruházati láncoknál volt.

Ebben a szegmensben még a top 50-be bekerülő cégeknél is több mint 10 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma, a kisebb cégek azonban még ennél is nagyobb arányban építettek le. A ruhát és cipőt értékesítő cégek közül a 25 legnagyobbnál február és április között több mint 1300 embert rúgtak ki, ami azt jelenti, hogy minden hatodik korábban náluk dolgozó elveszítette az állását.

Forrás: g7.hu
Fotó: pixabay.com (illusztráció)

Címke:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük