Orbán járvány-prognózisai már-már riogatások

egészség Kormány koronavírus

A miniszterelnök szerint május 3-án tetőzik a járvány, holott a járványgörbe folyamatosan lapos, sőt, javult az áprilisi adatokhoz képest. Ugyanakkor engedélyezi május 4-től az érettségiket, újabban pedig októberi második hullámról beszél. Mintha csak a korlátlan hatalmat biztosító veszélyhelyzetet szeretné fenntartani.

Október-novemberben jön a járvány második hulláma – mondta péntek reggel a magyar miniszterelnök. Vajon jobban lehet hinni szavaiban, mint amikor május 3-ra ígért tetőzést? A magyar halálozási statisztika kapcsán adódik a kérdés: beszélhetünk-e egyáltalán tavaszi hullámról?

A magyar miniszterelnök eddig olyan volt, mint egy hegymászó, aki felért a hegycsúcsra, de a nagy köd miatt még további mászásra készül. Nyilván nagyon nehéz egy tünetmenetesen is terjedő, helyenként kéthetes lappangási idővel „rejtőzködő” vírus kapcsán prognózist felállítani, de épp a kormányfőnek oda kéne figyelnie, hogy bejelentéseinek milyen hatása van a társadalomra, a gazdaságra, az emberek pszichéjére.

Például amikor nyárra visszaesést, október-novemberre pedig második hullámot ígér, de közben május elejére pakoltatja ki az ország kórházait. Hogy passzol ez össze?

Nézzük azonban a tavaszi járványhelyzetet, amelyről Orbán Viktor azt mondta pénteken: győztünk. Ez annyiban igaz, hogy eddig megúsztuk. Ehhez egy olyan statisztikát érdemes segítségül hívni, amely kevés interpretálási lehetőséget ad: a halálozás heti adatait, ahogy azt az Euro MOMO közli szinte jelen időben.

Túlbiztosított egészségügy

A járványügyi korlátozások hétfőtől, vidéken érvényben lévő lazítása értelemszerűen azzal járhat, hogy emelkedik a fertőzöttek száma. Tömegrendezvények továbbra sem lesznek, az arc eltakarása kötelező lesz boltokban és a tömegközlekedésben, de az emberek közötti találkozások jelentősen megnőnek majd. 

Nem feltétlenül jelent ez drasztikus emelkedést, azokban az országokban, ahol Magyarország előtt járnak a lazításban, nem ugrott meg drámaian az új fertőzöttek száma, igaz, még nagyon kevés idő telt el. Sok függ attól is, mennyire tartják be az óvintézkedéseket. Dániában például április közepén óvatosan újra nyitották az általános iskolákat, a kisebb üzleteket is.

Áprilisban volt már már pár olyan nap amikor az aktív koronavíros esetek száma – tehát nem az összes eddigi fertőzötté, hanem csak azoké, akik jelenleg is küzdenek a betegséggel – csökkent. Egészen pontosan három ilyen nap volt áprilisban, legutóbb csütörtökön. Péntekre valamennyire megint nőtt az aktív esetek száma: 1931 volt a május 1-i adatok szerint. (Ez még semmiképpen sincs összefüggésben a lazítási intézkedésekkel, hiszen azokat csak bejelentették, de hétfőtől érvényesek.)

Ha ez pusztán egy egyszerű számítás lenne, azt lehetne mondani, hogy jelenleg 1931 igazolt aktív esetre 983 kórházi kezelésre szoruló koronavírusos beteg jut. 

Ágyszámban 33-szorosan, lélegeztetőgépben – elvben – 166-szorosan van túlbiztosítva az Orbán által csak „Reméld a legjobbat, de készülj fel a legrosszabbra” elv alapján hadrendben állított, ezért nagyon sok krónikus betegeket hazaküldő magyar egészségügy.

Ami olcsó matematikai bűvészkedéssel azt jelenti, hogy 64 823 aktív esetnél lenne szükség a 33 ezer felszabadított kórházi ágyra. 

Ez nyilván csak játék a számokkal, de tényleg nem lehet Lombardiára számítani akkor sem, ha a lazításban emelkednének a számok. 

Ahogy azt sem érdemes kiolvasni a hivatalos számokból, hogy minden második koronavírusos beteg kórházi ápolásra szorul. Magyarországon eddig olyan kevés tesztet végeztek, hogy szinte csak a komolyabb tüneteket mutatókat sikerült megfogni. 

Tesztelnek

És végre szerdán a kormány is úgy döntött, hogy felgyorsítják az egészségügyi dolgozóknál a tesztelést, vizsgálni fogják aki idősotthonban dolgozókat, illetve, azokat, akik betegként kórházba mennek vagy onnan kijönnek. 

Ha emiatt nőni fog a koronavírusos fertőzöttek száma, az önmagában semmit sem jelent,

őket eddig – ha tünetmentesek – jó eséllyel nem szűrte volna ki a rendszer. De a megtalálásukkal meg lehet előzni, hogy a járvány terjedjen a kórházakban és az idősotthonokban. Miután számos kórházban kisebb járványok alakultak ki későn felismert koronavírusos betegek miatt, a fertőzöttek harmada köthető valamilyen módon (ott dolgozóként vagy betegként) az egészségügyhöz, 20 százalékuk pedig szociális intézményhez. 

Összeállította: Újpesti Hírmondó
Fotó: MTI

Címke:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük