Mint megírtuk: a jelenleg élő generációk aligha találkoztak ilyen különös körülmények között lezajló húsvéttal, mit a mi előttünk áll. A templomok már virágvasárnapkor is zárt ajtók mögött miséztek, de a legkülönösebb helyszín Róma lesz, hol még a háború idején is megtartották a húsvét ünnepét.

Idén erre koronavírus-tilalom miatt nem kerül sor, Ferenc pápa már a virágvasárnapi misét is a lezárt Szent Péter bazilika egyik oltáránál celebrálta, de elmarad a Colosseum körüli körmenet, a megtartott istentiszteletekre pedig ezúttal nem a terrortámadásoktól, hanem vírusveszélytől védve kerülnek sor. Példátlan látvány lesz az üres szent Péter Bazilika – már amennyit láthatunk belőle, hiszen a médiát sem engedik be, és még furcsább lesz majd az üres térnek kiosztott Urai et Orbi áldás.

De addig is vegyik szemügyre, hogy milyen jelentőségeket hordoz az úgynevezett nagyhét, amely virágvasárnappal kezdődött.

NAGYSZOMBAT

Nagyszombat van, a gyász napja, a hívők arra emlékeznek, hogy Jézus a sírban fekszik, és szenvedéséről, haláláról elmélkednek. Este, vagyis húsvét előestéjén viszont már Krisztus feltámadását ünnepli az egyház ünnepélyes szentmisében, amelyben a harangok is visszatérnek. 

A nagyszombat a húsvétvasárnapot megelőző nap a keresztény naptárban. A húsvéti ünnepkör szent három napja (triduum sacrum) közül – a nagycsütörtök és a nagypéntek után – ez az utolsó. A farsangi időszak vége után a 46. nap. A hagyomány szerint ezen a napon Jézus Krisztus holtan feküdt sírjában, és nagyszombatról húsvétvasárnapra virradóan ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását. A nap Magyarországon nem munkaszüneti nap olyan munkahelyeken, ahol szombaton is kell dolgozni. Dátuma legkorábban március 21-ére, legkésőbb április 24-ére eshet.

A nap elnevezése több nyelven erre a napközbeni gyászra, vagy az esti ünneplésre utal. Az anglikánok Húsvét este (Easter Eve) vagy Csendes Szombat (Low Saturday) névvel illetik, a Fülöp-szigetekiek Fekete Szombatnak vagy Dicsőség Szombatjának (Sabado de Gloria) hívják, Csehországban az elnevezése Fehér Szombat. Magyar elnevezése a nagyhétre utal.

Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete. A katolikus liturgia szerint este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel, a tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak, ezt követi a keresztvíz-szentelés. 

A jeruzsálemi Szent Sír templomban minden év nagyszombatján éjfélkor megismétlődik a tűzszentelés szertartása

Régente az új tűz, amellyel a keresztények a húsvéti ételeiket főzték, a nagyszombati, megszentelt tűz parazsától vagy szenétől lobbant lángra.^[2] A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából. 7 olvasmány van, majd a prédikáció után 12 egyetemes könyörgés. Ebben a világ embereiért és vezetőiért, valamint a papságért könyörögnek. Az áldoztatás után a – az asszisztencia vezetésével – elindul egy körmenetre. A visszaérkezés után áldást mond, és elbocsátja a híveket.

A következő mise általában éjfélkor kezdődik, de egyes egyházközségekben hajnalkor. Ez már Jézus feltámadását jelzi, ez a vigilia-mise.

Forrás: katolikus.hu, wikipedia
Fotó: MTI