A felhatalmazási törvény nagyobb vihart kavar, mint Orbán gondolta volna

Európai Unió Kormány politika

Már 17 uniós tagállam, köztük Szlovákia is csatlakozott ahhoz a levélhez, melyben a rendkívüli vészhelyzeti intézkedések miatt aggódnak a demokráciáért. Az Európai Bizottság elnöke néven nevezte Magyarországot, az EP újabb hetes cikkely szerinti eljárást akar, a Fideszt pedig már csak hajszál választja el attól, hogy tényleg kizárják a Néppártból. Nehéz megmagyarázni, Orbán Viktornak miért éri meg kockáztatni az elszigetelődést, az elemző szerint ha a kormány a járványhelyzetet a saját hatalmi céljainak a megvalósítására használja, annak gazdasági és nemzetközi politikai következményei lehetnek.

Nagyon úgy tűnik, ezúttal valóban túllőtt a célon Orbán Viktor a rendeleti kormányzással, majd az azt követő törvényjavaslatokkal. A magyar kormány számára eddig sem voltak ismeretlenek a nemzetközi kritikák, de ami kedd délután óta történik, arra talán még Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációs államtitkár sem volt felkészülve.

Miután kiderült, hogy az Országgyűlés kétharmados Fidesz-többséggel elfogadta a felhatalmazási törvényt, majd Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azzal a lendülettel egy salátatörvényt is benyújtott a parlamentnek – hiába vonták vissza később a polgármesterek jogköreit megcsorbító részt – számolni sem lehet, hányan szólaltak fel ellene a nemzetközi színtéren.

Nagy különbség viszont, hogy a magyar miniszterelnök most olyan ellenzőket is kapott, akiktől ő sem várt volna ennyire egyenes beszédet.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke eddig leginkább kompromisszumkészségéről volt híres, szerdai sajtótájékoztatóján azonban már név szerint említette Magyarországot:

Aggódom amiatt, hogy egyes veszélyhelyzeti intézkedések túl messze mennek, és kifejezetten aggódom a magyarországi helyzet miatt

– mondta a német politikus.

Az Európai Parlament – amely már korábban megindította a hetes cikkely szerinti eljárást Magyarországgal szemben – szintén akcióba lendült. A parlamenti képviselőcsoportok vezetői nemcsak aggodalmukat fejezték ki a magyarországi történések miatt, hanem arra is felkérték David Sassoli EP-elnököt, hogy az álláspontjukat juttassák el az Európai Bizottsághoz. Az Eurológus tudósítása szerint a politikusok azt szeretnék, hogy ezúttal a Bizottság is indítsa meg a saját eljárását.

Várják a csatlakozókat

Ami viszont valóban példa nélküli, az annak a – cikkünk írásakor – 17 uniós tagállamnak a levele, melyben a koronavírus elleni küzdelem jegyében hozott intézkedések vizsgálatára kérik a Bizottságot. Magyarország nevét ebbe ugyan nem írták bele, de a szövegből nem nehéz kitalálni, mely kormányra gondolhattak.

„Mély aggodalommal tölt el minket az, hogy egyes rendkívüli intézkedések a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok megsértésének kockázatát hordozzák” – áll a közös nyilatkozatban, amelyet eredetileg a német, a belga, a dán, a finn, a francia, a görög, az ír, az olasz, a luxemburgi, a holland, a spanyol, a portugál és a svéd kormány írt alá.

A hvg.hu információi szerint a levél körül egy kisebb diplomáciai bonyodalom is kialakult, több uniós tagállam meglepődött, hogy őket nem hívták meg az aláírók közé. Néhány külügyminisztérium ezért a saját kezébe vette az irányítást, és egymás után jelentették be, hogy csatlakoznak a kezdeményezőkhöz: cikkünk írásakor már Lettország, Litvánia, Észtország, sőt a Visegrádi Négyek tagja, Szlovákia is a listán szerepelt.

Nem kizárt, hogy a jövőben tovább fog bővülni a névsor, a holland külügyminisztérium a hvg.hu megkeresésére azt írta:

a kezdeményezés nyitott minden tagállam előtt.

„A közlemény több tagország közös kezdeményezésre született, akik erős jelzést akartak küldeni a jogállamiság fontosságáról a koronavírus-járvány alatt. Bármely tagállamot örömmel látunk, mely támogatja ezt az elképzelést” – írták.

Az aláírók nagy száma azért is lehet különösen kellemetlen Orbán Viktor számára, mert ezúttal nem parlamenti képviselőcsoportokkal, vagy az Európai Néppárttal kell hadakoznia, hanem tagállamokkal, köztük egyik legfontosabb szövetségeseivel, a németekkel is.

A piaci szereplők is felháborodtak

Orbán Viktor ezt minden bizonnyal még meg tudná emészteni, a politikai kritikáknál azonban sokkal súlyosabb következménnyel is számolnia kell: a piac nem fogja sokáig tolerálni a bizonytalan befektetői környezetet. Április 1-én, szerdán a forint euróval szembeni árfolyama utoljára a 2008-as válságban tapasztalt zuhanást produkált, kis híján áttörte a 370-es szintet.

A forint gyengélkedése nem volt szokatlan, a koronavírus-járvány és annak a gazdasági hatásai miatt minden befektető euróba, dollárba vagy frankba menekíti a pénzét. A magyar deviza az elmúlt hetekben lényegében együtt mozgott a többi régiós devizával, április 1-én azonban a forint már a zlotyhoz és a cseh koronához képest is mélyrepülésben volt.

Elemzői vélemények szerint ebben szerepet játszhattak a hétfőn elfogadott felhatalmazási törvény miatti negatív nemzetközi visszhangok is. Zsiday Viktor befektetési elemző szerint úgy tekintenek erre, mint amikor Palpatine szenátor a klónháborús válságot kihasználva magához ragadta a hatalmat. A narratíva szerint Orbán Viktor a vírusválságot kihasználva örökké tartó diktatúrává változtatja Magyarországot.

A magyar gazdaság, és azon belül a forint befektetői megítélésén az sem segít, hogy a kormány eddig nem tett (és be sem jelentett konkrét) jelentős lépéseket a kibontakozó gazdasági válság kezelésére.

Forrás: hvg.hu
Fotó: pixnio.com

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük