Befejezéséhez közeledik a két Komáromot összekötő hatalmas Duna-híd

gazdaság Közlekedés

A kis Komárom-Esztergom megyéé lehet az ország egyik legsűrűbb gyorsforgalmiút-hálózata. Furcsán hangzik, de ehhez az M0-s körgyűrű befejezésének elodázása is kellhet, mert egyre inkább úgy tűnik, hogy a tranzitforgalmat a fővárostól távolabb vezetnék el. A nyárra elkészülő új komáromi híd csak egy elem a rendszerben, de önmagában is több százezer ember életét könnyíti meg határon innen és túl.

Első ránézésre Komárom-Esztergom megye egész jó helyet foglal el az ország gyorsforgalmi úthálózati térképén. Az M1-es autópálya ötven kilométeres szakasza szeli át nagyjából középen, kelet-nyugati irányban. A legnagyobb városok (Tatabánya, Tata, Komárom, Oroszlány) bő egyórányi autózással elérhetőek Budapestről. Ha épp nincs lezárás vagy baleset.

Az M1-esre ugyanis hatalmas tranzitforgalom zúdul. Főleg a nyári csúcsszezonban dugul be a kamionok és a Nyugat-Európában dolgozó vendégmunkások áradata miatt. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy százezernél is több jármű halad itt át naponta. (Ha egészen pontosan szeretnénk fogalmazni, akkor az egységjármű kifejezést használnánk, de az unalmas szakkifejezésektől inkább megkímélnénk olvasóinkat.)

A tízes évek második felére a burkolat sok helyen tönkrement, emiatt néhol 100 km/órára kellett csökkenteni a tempót.

A bámulatos hídszörny

  • 600 méter hosszú lesz
  • egy 118 méter magas ferde pilon tartja a felső szerkezetet
  • 20 ezer köbméternyi betont építettek be
  • az acélszerkezet súlya több mint 7 ezer tonna
  • a kábelek súlya 320 tonnányira rúg
  • a költségek 85 százalékát az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) fizette
  • a fővállalkozó pedig a Hídépítő Zrt. és az ország zászlóshajója, a Mészáros és Mészáros Kft.

Forrás és fotó: Index

Címke:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük