Még drágább lesz az életed – szokjunk hozzá a magasabb inflációhoz

Úgy tűnik, sok év várakozás után most rendesen belelendül a magyar infláció. A januári adat részben az elemzőket is meglepte, és valószínűleg átmeneti kilengésről van szó, ugyanakkor manapság egyre nehezebb megmondani, mitől milyen irányba alakul az infláció. Ettől függetlenül abban nagyjából biztosak lehetünk: számunkra a drágulásmentes létnek egy időre vége, amiben szerepe lehet a gyenge forintnak, a bérnövekedésnek és a világgazdaságot fenyegető tényezőknek is.

Idén januárban akkorát ugrottak a fogyasztói árak, amire régóta nem volt példa: a KSH adatai szerint 4,7 százalékkal volt drágább az élet Magyarországon, mint 2019 első hónapjában, havi bázison ennél nagyobb növekedést utoljára 2012 végén mértek. A januári értékkel a régión belül első helyre kerültünk, vagyis a többi hasonló helyzetű gazdaságot is beelőzte a hazai pénzromlás, elsősorban az élelmiszerek, az üzemanyagok és a szolgáltatások drágulása miatt.

Valamekkora mértékű (jó esetben kiszámítható) inflációra tehát a mai gazdasági modellben szükség van, nem véletlen, hogy a monetáris politika felett őrködő jegybankoknak van inflációs célja. Ezt változó sikerességgel érik el, az Európai Központi Bank például évek óta emberfeletti küzdelmet folytat, hogy feltornázza az inflációt, de az előző elnök, Mario Draghi regnálása alatt hiába kötelezte el magát a szervezet nyolc éven keresztül a monetáris élénkítés mellett (pl. kötvényvásárlási program, negatív kamatlábak), az infláció csak nem akart elmozdulni az 1 százalék körüli értékről. De a fejlett világban általánosan is jellemző, hogy alacsonyabban alakul az érték, mint azt a központi bankok szeretnék: jelenleg

AZ INFLÁCIÓS CÉLT KÖVETŐ ORSZÁGOK NAGYJÁBÓL KÉTHARMADÁBAN NEM SIKERÜL MEGUGRANI A KITŰZÖTT ÉRTÉKET,

például az USA és Japán is rendre 2 százalék alatt marad.

A globálisan jellemző szerény mértékű pénzromlást egy sor tényező magyarázza részlegesen, de igazán átfogó, önellentmondásoktól mentes modellünk, ami jól leírná a 2008-as pénzügyi világválság óta zajló folyamatokat, jelenleg nincs. Vagy mondhatjuk úgy is – ahogyan azt az EKB szakértői a háttérben a Bloomberg újságíróinak is megjegyezték, illetve az MNB elemzéséből is kiderül -, hogy

SENKI NEM ÉRTI IGAZÁN, HOGY MŰKÖDIK MANAPSÁG AZ INFLÁCIÓ.

A korábbi inflációmagyarázó modellekből kiindulva inkább az a furcsa, hogy csak mostanában és csak ennyire kezd felpörögni a hazai drágulás, miközben:

Forrás és fotó: Index.hu