A „nemzetek Európája” akár háborúhoz is vezethet, ezért kell az egységes Európa

Európai Unió gazdaság politika

Aki az „erős és büszke” nemzetek Európájáról beszél, mint a magyar miniszterelnök, az vagy nem ismeri a történelmet, vagy ha igen, akkor semmilyen következtetést nem vont le belőle – véli egyebek mellett Inotai András közgazdász. Részletek a Népszavának adott interjúból.

A koronavírus hatását már a gazdaság is érzi, a kínai hivatalos jelentésekben is a tervezettnél jóval kisebb GDP-növekedést várnak. Milyen hatással lehet az ázsiai nagy tigris gyengélkedése a világpiacra?
– Mindenképpen rontja az amúgy sem túl rózsás kilátásokat. A globális pénzügyi válságot követő évtizedes fellendülés jelentősen veszít erejéből, miközben a világgazdaság fejlődését számos bizonytalanság terheli. Az optimista forgatókönyvekben megfogalmazott lassulás arra épít, hogy nem erősödik a nemzetközi protekcionizmus, nem következik be pénzügyi válság, és a kiszámítható együttműködéshez nélkülözhetetlen társadalmi-politikai stabilitás is fenntartható, legalábbis a globális gazdaságot meghatározó országokban. Vagyis nem kerülnek hatalomra szélsőséges akár jobb-, akár baloldali kormányok. Tekintettel az ország súlyára, a kínai gazdaság gyengülése önmagában is fékezheti a világgazdaság bővülését.

Mennyire lehet veszélyes ez a pszichológiai „járvány” a gazdaságra?
– Nem szabad lebecsülni a kockázatát. A 2008-as válság világosan megmutatta, hogy hiába rendelkeztek kiváló ökonometriai modellekkel a nemzetközi pénzügyi szakértők, mégsem látták előre a válságot, főleg pedig nem annak pusztító továbbterjedését. Szerintem a válságnak talán 10 százaléka írható a gazdaság számlájára, a többi a pszichológia, a pénzpiaci pánik következménye volt.

Mindezek mellett a magyar gazdaságot érzékenyen érintheti az autóipari ágazatban kirajzolódó paradigma váltás is. Mire számíthatunk?
– Magyarország mélyen beépült egy nemzetközi termelési láncba. Sajnos az elmúlt tíz évben ez nagyon egyoldalú strukturális függéssé vált. Ugyanis az autóipar mellett nem épültek ki egyéb területeken a versenyképes vállalkozások. Korábban legalább 4-5 húzóágazat volt, az élelmiszeripartól a gyógyszeriparon át az informatikáig. Ez redukálódott jószerivel szinte kizárólag az autóiparra.

A forint történelmi mélységekbe süllyedt. Az elemzők már 350 forintos euróról beszélnek. A kormányzat szerint a gyenge forint növeli a versenyképességünket. Egyetért ezzel?
– A hivatalos propaganda szerint a felzárkózás kulcsa, hogy a magyar gazdaság minden évben 2 százalékponttal gyorsabban nőjön mint az unió átlaga. Hiába azonban a büszkén emlegetett magyar teljesítménybővülés, ha egy év alatt 5-6 százalékkal leértékelődött a forint. Vagyis

euróban számolva legjobb esetben stagnált a felzárkózási folyamat. Nem utolsósorban pedig – euróban számolva – a magyar munkaerő bére értékelődik le. 

Ha mindez nem lenne elég, a Brexit átalakíthatja az uniós támogatási rendszert. Mire számíthatunk?
– Mindenekelőtt le kellene számolni azzal a populista érveléssel, hogy az uniós támogatások nekünk automatikusan járnak. Nos, ezek a pénzek nem járnak. Ráadásul a magyar kormányok ezt a pénzt nagyon rossz hatékonysággal használták fel, 2010 után pedig, amikor a pénz legnagyobb része állt rendelkezésre, jelentős részét el is lopták.   

Milyen Európa lehet versenyképes ebben a változó világban?
– Meggyőződésem, hogy csak egy egységes Európa maradhat sikeres a XXI. században. Ehhez a közös politikák megerősítése és az integráció érdemi továbbfejlesztése érdekében korlátozni kellene az Európai Tanács tagjainak vétójogát, és jelentősen ki kellene terjeszteni a többségi szavazást. Amelyik tagország kormánya nem fogadja el a többségi döntést, az bizonyos politikákból és integrációs folyamatokból kimarad és végső soron saját magát marginalizálja. A Brexit egyik mellékhatása, hogy meggyengült az eurószkeptikus politikusok, így Orbán Viktor pozíciója is.

A magyar miniszterelnök szerint meg kell védenünk nemzeti „szuverenitásunkat”. Ez nem jelent bizonyos értéket?
– Nemzeti „szuverenitás” már régen nincs a hagyományos értelemben. Olyan szoros gazdasági szálak hálózzák be a világot, hogy még az olyan gazdasági óriás, mint az USA elnökének is visszavonulót kellett fújnia a Kínával szembeni vámháborúban, mert gyorsan kiderült, lábon lőtte magát. Európa jövője nemcsak a versenyképességen múlik, hanem az európai identitás és összetartozás erősítésétől is függ. Aki az „erős és büszke” nemzetek Európájáról beszél, mint a magyar miniszterelnök, az vagy nem ismeri a történelmet, vagy ha igen, akkor semmilyen következtetést nem vont le belőle.

A nemzetek Európája ugyanis nem együttműködést, hanem szétfejlődést jelent, ami akár háborúba is torkollhat. És egy széteső Európában ez gyorsabban bekövetkezhet, mint gondolnánk. A jelenlegi kormányzati cinizmus, a különutas önperiferizálás, továbbá a tudatos és felelőtlen szellemi szennyezés évtizedekre megbéníthatja és a 21. század közepére teljes egészében lenullázhatja Magyarországot.

A gazdaság óriási károk mellett még talán túl tudná élni ezt a helyzetet, de a társadalom nem.  

Forrás és fotó: Népszava

Címke:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük