Robbant az árbomba, elszabadult az infláció

gazdaság pénz

Visszatekerték az idő kerekét a boltokban, ugyanis januárban 4,7 százalékkal emelkedtek az árak, utoljára ilyen magasan inflációt 2012-ben mértek. Úgy tűnik az elmúlt hónapokban egyre kevésbé tudta a jegybank az inflációs folyamatokat kézben tartani: tavaly már éves átlagban 3,4 százalékkal emelkedtek az árak, de decemberben négy százalékra ugrott a drágulás üteme. Ilyen előzmények után januárra az elemzők 4,3-4,4 százalékos 12 havi inflációt vártak, ezek után robbant a bomba, januárban az áremelkedés üteme 4,7 százalékra ugrott, ami minden bizonnyal európai rekordot jelent.

A januári drágulásért elsősorban az élelmiszerek és az üzemanyagok árai voltak a felelősek, de meglepő módon a postai szolgáltatások, a szerencsejáték és a lakbér is jelentősen drágult az előző év januárjához képest. Az élelmiszerek átlagosan 6,9 százalékkal drágultak, de a sertéshús 27,6 százalékkal lett drágább, húsz százalék feletti árnövekedést mértek gyümölcsöknél, de tíz százalékot meghaladóan drágultak a felvágottak, valamint a zöldségfélék is.

Az üzemanyagok januárban 13 százalékkal drágultak – a jegybank számításai szerint csak ez önmagában 0,7 százalékkal emelte az inflációt. (Az elmúlt napokban a kútárak több lépésben jelentősen csökkentek, így februárban ezen a téren korrekció várható.) A szeszes italok, dohányáruk  ára átlagosan 7,4, ezen belül a dohányáruké 11,3 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,6 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,3 százalékkal nőtt. Vagyis épp a napi fogyasztási cikkek emelkednek az átlag felett, ezért érzékel a hétköznapi vásárló a bemondottnál jóval magasabb inflációt. Hiszen míg élelmiszereket napi rendszerességgel vásárolunk, addig ruházkodási cikket, vagy tartós fogyasztási termékeket jóval ritkábban, pedig ezek azok a termékcsoportok, amelyek lefelé húzzák az inflációs mutatót.

A jegybanktól független elemzők megosztottak. Suppan Gergely szerint számítani lehetett az infláció megugrására, és a vártnál szélesebb körben emelkedtek az árak, amely az inflációs nyomás erősödését jelzi. Ezért a Takarékbank elemzője felfelé módosítja az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzését a korábbi 3,6 százalékról 3,9 százalékra. Ezzel szemben Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy vélekedett, hogy a januári infláció legnagyobb része szezonális és egyszeri árváltozások hatása, valamint az alacsony bázis következtében alakult ki, így átmenetinek tekinthető. A következő hónapokban az emelkedő bázis miatt az infláció jelentős mérséklődésére számít az ING Bank vezető elemzője, aki szerint április-májusra ismét 3 százalék közelébe süllyedhet a mutató – ezzel osztja a jegybank elemzőinek prognózisát. Tovább árnyalta a képet Németh Dávid: a K&H Bank elemzője szerint következő hónapokban lassulhat az infláció, de az év nagy részében 3,5 és 4 százalék közötti értékek jöhetnek. Összességében az éves átlagos infláció a korábban várt 3,5 százalékkal szemben 3,8 százalékos lehet. Így 2019-ben és 2020-ban is az inflációs cél felett lesz az pénzromlás átlagos üteme. Az MNB egy éve arról beszél, hogy az infláció visszatér a 3 százalék körüli szintre és egészen decemberig lefelé mutató inflációs kockázatokra számít – emlékeztetett Németh Dávid. Ehhez képest gyorsul az infláció és egyre több a felfelé mutató kockázat. Ez pedig azért veszélyes, mert kikezdheti a jegybank hitelességét – mondta az elemző.

Forrás: Népszava; kép: 24.hu

Címke:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük