Európában példátlan, hogy teljes titokban, egyeztetések nélkül készüljön alaptanterv
Nemzetközi szinten is egyedülálló a módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) elkészítésének folyamata. Az elmúlt évtizedekben ugyanis egyetlen európai országban sem történhetett meg, hogy a legnagyobb titokban, a szakmai és társadalmi nyilvánosság teljes kizárásával készüljön el egy, a közoktatás alapjait meghatározó dokumentum.
Az oktatás területén pozitív példaként emlegetett Finnországban például a 2014-es tantervi reform egyik első lépése volt az alaptanterv újragondolása, ami szakemberek széleskörű bevonásával és átláthatóan, a nyilvánosság előtt zajlott. A tanterv kidolgozásában a pedagógusok kulcsszerepet kaptak, vagyis nemcsak véleményezhették, hanem alakíthatták is a szöveget. Norvégiában egy több éves reformfolyamat eredményeként jött létre „a tudástámogatás tanterve”, ami a tananyagtartalom helyett a kompetenciákra helyezte a hangsúlyt, s a tanárok és az iskolák körében kedvező fogadtatásra talált.
– A tantervek, mint szabályozási eszközök leértékelődtek az utóbbi években. Olyan központi, listázó, részletező alaptanterv, mint a magyar, talán sehol máshol nincsen már – mondta Radó Péter oktatáspolitikai elemző. Szerinte
legfeljebb Fehéroroszországban fordulhat elő, hogy egy nemzeti alaptantervet a nyilvánosság teljes kizárásával dolgoznak ki.
A NAT elkészítését és a tervezett bevezetési eljárást pedig nonszensznek, illetve ahogy fogalmazott, „dilettáns alibifocinak” tartja.
A kormány már idén szeptemberben bevezetné az új alaptantervet, felmenő rendszerben, első, ötödik és kilencedik évfolyamokon. Radó Péter szerint viszont többéves türelmi idő kellene, hogy az iskolák, a pedagógusok, a tankönyvfejlesztők is szakszerűen fel tudjanak készülni, a felmenő rendszernek pedig azt kellene jelentenie, hogy csak első osztálytól kezdik a bevezetést.
Szinte valamennyi mértékadó, oktatásügyben érintett szakmai szervezet elfogadhatatlannak nevezte a keresztény-konzervatív ideológiával átitatott, több lexikális tananyagot előíró NAT-ot, és csak a nyíltan kormánypárti kötődésű szervezetek tartják támogathatónak. Az iskolák szintjén a pécsi Janus Pannonius Gimnázium tantestülete után a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárai is nemtetszésüket fejezték ki. Két online petíció is indult: az egyik elutasítja, a másik támogatja az új NAT bevezetését; előbbit több mint 12 ezren, utóbbit eddig 8 ezren írták alá. Egy magyartanár pedig tiltakozásul félpályás útlezárással egybekötött versszavalást hirdetett meg jövő hétre a budapesti Szél Kálmán térre.
Négy mondatban intézte el az MTA az új alaptantervet
Tizenkét nappal az után adott ki állásfoglalást a Magyar Tudományos Akadémia az új Nemzeti alaptantervről, hogy a kormány megjelentette annak szövegét, és a tudományos élet szereplői, valamint a pedagógusok sorra húzták le azt. Az MTA nem ment bele nagy szakmai vélemények írásába: a teljes állásfoglalás csupán négy mondatból áll.
Azt nem írták le, hogy bajuk volna a szöveggel, csupán azt, hogy az új NAT-ot több pedagógusszervezet pedagógiai, tananyagszervezési és tartalmi szempontból aggodalommal fogadta. Az MTA azt ígérte: továbbra is kész „szakmai segítséget nyújtani egy az érintettek szakmai konszenzusán alapuló változat létrehozásához, továbbá a kerettantervek kialakításához és a megszülető tankönyvek lektorálásához”. Ha van együttműködési igény, akkor meg is szervezik a bevezetés tapasztalataival kapcsolatos szakmai eszmecserét – írták.
Forrás: Népszava, MTA, hvg.hu
Fotó: Faipar.hu
