Komoly népharagot idézett elő Kínában, ahogy a koronavírus-járványt kezelték

egészség politika

A kínai hatóságok eleinte nem vették elég komolyan az új koronavírust, az utóbbi napokban nagyon jelentős erőket mozgósítottak a járvány megfékezése érdekében. De a kínai online platformokon egymást érik a vitriolos kommentek és mémek a kormánytisztviselőkről, sorra tűnnek fel a kezeletlen családtagokról készült videók és az olyan felvételek is, amik zsúfolt kórházi folyosókat mutatnak be, ahol ránézésre halottak is vannak a betegek között. 

A hivatalos narratíva és a közvélemény ilyen mértékű kontrasztja egyáltalán nem jellemző Kínára, a járvány kezelése azonban olyan mértékű közfelháborodást váltott ki, amit még Pekingnek sem könnyű leküzdeni. A gyeplőt már elkezdték visszarántani, néhány esetben azonban így is kénytelenek voltak fejet hajtani az emberek haragja előtt.

Ugyan az okostelefonok és a közösségi média korában egyértelmű volt, hogy nem lehet hónapokig elhallgatni egy ekkora volumenű járványt,

AZ ELSŐ REAKCIÓJUK MÉGIS A TAGADÁS VOLT.

Amikor az új koronavírus december 8-án felütötte a fejét és terjedni kezdett, a vuhani hatóságok nem pusztán ragaszkodtak hozzá, hogy kézben tartják a helyzetet, nyolc embert ki is hallgattak, mert „rémhíreket terjesztettek az interneten”. Persze nem ők lettek volna az elsők, akik nem ismertek fel időben egy járványt, és alapvetően azzal sincs baj, hogy Peking szeretné elejét venni a pánikkeltésnek és a futótűzként terjedő álhíreknek. Vuhanban ugyanakkor nemhogy nem akadályozták meg a vírus terjedését, egy sor döntéssel még táptalajt is biztosítottak neki. Tömegével csődítették össze az embereket – egyebek mellett egy 40 ezer családot számláló vacsorára –, és cukorkaként szórták az ingyenjegyeket a kínai újévhez köthető eseményekre.

Az, hogy a kormány aktívan akadályozta az embereket abban, hogy tájékozódjanak a vírusról, remekül látszik akkor is, ha összehasonlítja az ember a Google és a kínai keresőmotor, a Baidu statisztikáit. Az első esetekről december 31-én esett először említés Vuhanban, ekkor mindkét keresőben meg is ugrott a „vuhani tüdőgyulladás” kulcsszóra érkezett keresések száma. A Google keresőjében aztán rövid csökkenés után ugrásszerűen kilőtt a dolog, a Baidun viszont folyamatosan csökkent, egészen addig, míg a kínai hatóságok január 20-án be nem jelentették, hogy 24 órán belül megtriplázódott a betegek száma.

A mostani esetet számos ponton hasonlít a 2002-2003-ban világméretű pánikot kiváltó súlyos akut légzőrendszeri szindróma (SARS) terjedéséhez, így többek közt abban is, hogy a kínai hatóságok eleinte megpróbálták elhallgatni a dolgot. Peking akkor hónapokig visszatartott szinte minden információt a járvánnyal kapcsolatban, végül azonban a relatíve független média és különféle aktivista szervezetek nyomására elismerték, hogy mekkora a probléma.

A kínai koronavírus terjedése miatt egy évvel elhalasztották az eredetileg március 13. és 15. között rendezendő fedett pályás atlétikai világbajnokságot. A házigazda a járvány epicentrumától, Vuhantól alig több mint ötszáz kilométerre fekvő Nanking lett volna.

Lappföldön diagnosztizálták Finnországban az első koronavírusos megbetegedést. Egy kínai turistát azután vizsgáltak meg, hogy megjelentek nála a vírus tünetei. A kórház nyilatkozata szerint 5 napja indult a fertőzés epicentrumából, Vuhanból a beteg, közvetlenül azelőtt, hogy kijárási tilalmat vezettek volna be a hatóságok a betegség megfékezésének érdekében. 

Arról az Újpesti Hírmondó is írt, hogy egy beteg kínai pilótát a Szent László kórházba szállítottak, de cáfolták, hogy a koronavírus miatt.

Forrás: Index, AFP, Újpesti Hírmondó
Fotó: MTI

Címke:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük