Magyarország több profi futballistát alkalmaz, mint Németország

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség közzétette a 2018/19-es idényről szóló általános riportját, amelyben mind a 211 tagország működését vizsgálták – tette közzé az nso.hu. A 248 oldalas dokumentumban a magyar és a nemzetközi futball összehasonlítása közben elég meglepő adatokat lehet kiolvasni.

Például:

Az a magyar labdarúgó, aki profi futballistának áll, 129 ezer társával kell vetekedjen a világon.
E 129 ezer labdarúgó fele Európában keresi a kenyerét, ami máris rávilágít arra, hol, melyik kontinensen a legnagyobb a munkavállalói tülekedés, verseny a piacon, miért nehezebb e globális sportvilágban nemzetközi piacra lépni, mint tíz-, húsz-, vagy harminc éve.
Magyarországon 1168 professzionális labdarúgót tart nyilván az MLSZ és így már a FIFA is.
Ezzel szemben a nálunk kicsit nagyobb 11,5 milliós lakószámmal rendelkező Belgiumban 798 labdarúgó él a sportágából,
a 80 milliós Németországban kevesebb, 1066,
a 17 milliós Hollandiában 950.

Az is beszédes, hogy hol, mennyi labdarúgót alkalmazhatnak, és a profi státuszúak közül mekkora a légiósok, és hazaiak aránya.

A 211 tagország csak egyharmadában nincs szabályozva a klubok játékoskeretének létszáma. Magyarország ebbe a kisebbségbe tartozik.
A FIFA-tagországok majd egyharmadában nincs légiós.
A légiósok fele Európában játszik.
Nemzetközi átlagban az élvonalbeli ligákban a játékosok legalább 75:25 százalék hazai és az idegenlégiós arány.
Magyarországon ez 71:29.
Az élvonalbeli bajnokságok kétharmadában nem alkalmaznak légióst, viszont
Európában a legnagyobb a játékospiac e téren.

Az is érdekes, hogy a régiónkban, a magyarhoz hasonló méretű, gazdasági hátterű – értsd., nem 60-70 milliós belső piaccal rendelkező – országok hogyan gondolkodnak, exportra termelnek, vagy inkább importálnak labdarúgót.

Ausztria, Bulgária, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia közül a magyar futball az egyetlen, amelyik többet költ új igazolásra, mint amennyit értékesít.
Hazánkban 2018/19-ben 6 millió dollárért vettek és 2,7 millióért árultak ki futballistát.
Ezzel szemben Horvátországban 9,9:94,9 millió ez az arány, azaz mintegy 85 millió dollár bevételt termelt játékoseladásból déli szomszédunk.
De a magyar negatív szaldóhoz képest Szlovákia is erősen pluszos: 5,1 : 23,9 millió, és Szlovéniában is 1,5 : 12,6-os az arány.

Csányi Sándor, az MLSZ elnöke emlékezetes módon tavaly május 20-án, a szövetség közgyűlésén már figyelmeztetett: „Ez így nem mehet tovább, egyszerűen dobjuk ki a pénzt az ablakon.„

Kérdés, a klubvezetők meghallják-e végre az elnöki üzenetet, partnerek lesznek-e a változtatásban?

Forrás: 24.hu; kép: profisport.hu