A rózsaszínű gyertya adventje

Advent az elcsendesedés, a testi-lelki előkészület időszaka, egyben az egyházi év kezdete. Készülődés a betlehemezésre mulatságok nélkül, de például disznótorral. Katalin nappal véget ért az őszi bálidőszak és András napja körül kezdődik az adventi időszak, s tart egészen karácsonyig, december 24. éjszakájáig.

A mai napon, advent harmadik vasárnapján, a rózsaszín gyertyát gyújtjuk meg, mely az öröm színe. Ezen a vasárnapon egy fehér, ragyogó angyal jön le a földre. Jobb kezében egy fénysugarat tart, amelynek csodálatos ereje van. Odamegy mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakik a szívében, s megérinti fénysugarával. Azután a fény ragyogni kezd az emberek szemében, s elér a kezükhöz, lábukhoz és egész testükhöz. Így még az, aki a legszegényebb, legszerencsétlenebb az emberek között, az is átalakul, s megszállja a béke, a tiszta szeretet és a boldogság érzése.

Az adventi koszorút az 1830-as években egy német evangélikus lelkész találta ki egy fiú árvaházban, ahol a központi világítás részeként annyi gyertyát tett a csillárra, ahány nap karácsonyig hátravolt. Nap mint nap újabb gyertyát gyújtottak meg, és mire eljött a karácsony, addigra ez a terem fényárban úszott. Később már csak a négy vasárnapot jelképező gyertya maradt meg, így is érkezett meg ez a szokás – katolikus közvetítéssel – Magyarországra.

Forrás: Infostart, Wikipédia, Lélekpálya.hu
Fotó: MTI