Ma van Luca napja – egy kis boszorkánytan

kultúra vallás

December 13-hoz kötődik a legismertebb hagyomány, a Luca-szék készítése. Ezen a napon kezdték el faragni – egyes források szerint 9, mások szerint 13 különböző fából –, úgy, hogy minden nap csak egyetlen műveletet szabadott rajta elvégezni, de szentestére készen kellett lennie. Az éjféli misére magukkal vitték, és ha ráálltak, meglátták a boszorkányokat. Erről érzékletesen és szórakoztatóan ír Tamási Áron a Jégtörő Mátyás című regényében, amikor az öreg Matyi így tudja meg, hogy nászasszonya sötét erőkkel cimborál…

A széket az éjféli misére a kabát alatt becsempészték, majd úrfelmutatáskor erre állva meglátták, hogy ki a boszorkány a gyülekezetben. A boszorkányok – észrevéve, hogy lelepleződtek – üldözőbe vették a menekülő Lucaszék-készítőt, aki mákot szórt maga után a földre, munkát adva a gonoszoknak, míg ő egérutat nyert. A Luca-széket hazaérve tűzre kellett dobni, az égő fadarabok sikoltozása, jajgatása pedig a boszorkányok végét jelentette. 

Voltak más szokások is: a lányok ezen a napon 12 gombócot főztek. Mindegyikbe egy férfi nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött, megmondta ki lesz a férjük.
Az időjárásra a székelyek hagymából jósoltak. A vöröshagymából lefejtettek 12 réteget, ez az év egy-egy hónapjának felelt meg. Mindegyikbe egy kevés sót szórtak, amelyikben elolvadt, az a hónap esősnek ígérkezett, a többi száraznak.
Szintén Luca napkor voltak szokásban bizonyos, finomnak éppen nem mondható tréfák is. Egyes vidékeken a legények leakasztották a kertkaput, máshol szétszedték a szekeret a gazda legnagyobb bosszúságára.

Luca-szék a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményéből

Szent Lúcia (Luca) Kr. u. 283–304 között élt szicíliai szűz, aki keresztény hitéért vértanúhalált halt. Névnapja, december 13. általános dologtiltó nap az asszonyok számára. A napjainkban használt Gergely-féle naptárat megelőző, a Kr. u. 709–1582 között érvényben lévő julián naptár szerint december 13-a a téli napforduló kezdete és az év legrövidebb napja volt. Szerte a Kárpát-medencében gonoszjáró napnak tartották, melyhez számos hiedelem, mágikus gyakorlat és népszokás kötődött. A gazdák időjárásjósló napnak, a lányok férjjósló alkalomnak tartották. 

Forrás: Újpesti Hírmondó, Székely Nemzeti Múzeum, Mindignő.hu
Fotók: e-képeslap.hu, Székely Nemzeti Múzeum

Címke:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük