Fogy a magyar? Mert külföldön születnek

Öt év alatt közel megduplázódott azon magyar gyerekek száma, akik az EU-n belül máshol élnek, tavaly 53 ezren voltak. Románia esetében viszont majdnem 600 ezer román gyerek hagyta már ott a szülőföldjét. Összességében EU-s szinten közel félmillióval nőtt öt év alatt a más uniós államban élő 19 év alattiak száma. Több mint száz oldalas jelentésben összegezte az Európai Bizottság kutatóközpontja azokat az adatokat és a hozzájuk tartozó elemzéseket, amelyek a migrációban élő gyermekekről szólnak. A kutatás nem elsősorban a bevándorlásról vagy a menekültválságról szól, de óhatatlanul érinti ezt a problémát is.

AZOKAT A 19 ÉV ALATTIAKAT VETTÉK SZÁMBA A JELENTÉS KÉSZÍTŐI, AKIK AZ EU TERÜLETÉN ÉLNEK, DE NEM A SAJÁT ÁLLAMPOLGÁRSÁGUK SZERINTI ORSZÁGBAN.

Ezen belül is két csoport van: az EU-n belül máshová költöző uniós polgárok, illetve a harmadik országból az EU-ba érkezők, akik lehetnek munkavállalási céllal, legálisan érkező gazdasági bevándorlók, menekültek, kísérő nélkül, illegálisan érkezett kiskorúak is. A skála nagyon széles, a jómódú tengerentúli üzletemberek gyermekeitől a török kebabos családján át a szüleit elvesztő szíriai menekültig húzódhat.

Az EU-n belül másik országban élő gyerekek körülbelül 1,8 millióan vannak, a legnagyobb arányban román és lengyel állampolgárságúak. Olyannyira, hogy a belső vándorlásban részt vevő gyermekek 45 százaléka lengyel vagy román.

A 20 milliós Romániából hihetetlen mértékben költöznek el a gyerekes családok. Közel hatszázezer román gyermek él egy másik uniós országban, számuk az elmúlt öt évben több mint 130 ezerrel nőtt, ezzel messze vezeti Románia ezt a listát. A második helyen Lengyelország áll, a 2014-es 157 ezerről 240 ezer fölé nőtt a külföldön, de még az EU-ba élő lengyel gyerekek száma. A növekedés jelentősnek mondható még Bulgáriában is, ahol öt év alatt 79 ezerről 134 ezerre nőtt ez a szám.

A legnagyobb arányban, közel duplájára vagy azt meghaladóan Lettországban, Litvániában, Horvátországban, Szlovéniában és 

MAGYARORSZÁGON EMELKEDETT AZON GYEREKEK SZÁMA, AKIK NEM SAJÁT ORSZÁGUKBAN ÉLNEK, HANEM MÁSHOL AZ EU-BAN.

(Ugyancsak ebbe a kategóriába esik Málta, de ott 235-ről 480-ra változott ez a szám, ami még mindig elhanyagolható a sziget lakosságához képest.) A pontos magyar adat 2014-ben 27 780 volt, míg tavaly már 53 018. A növekedés egyenletes, 5-8 ezer fővel gyarapodott minden évben ezen gyermekek száma. Összességében EU-s szinten közel félmillióval nőtt öt év alatt a más uniós államban élő 19 év alattiak száma.

Forrás: Index, Fotó: tanrend.hu