Változhat a lakásáfa

Nem került le a napirendről a lakásáfa, miután a magas áfa miatt befagyni látszanak a fejlesztések, mondta el az MNB szakági elemzési vezetője a Magyar Nemzetnek. A lakosságnak nem szabad kiszorulni az ingatlanpiacról, a csoknak pedig volt árfelhajtó hatása.

Az előző válság tanulsága az, hogy az ingatlanpiaci túlhevülésből nagyon komoly problémák alakulhatnak ki, mondta Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi rendszer elemzése igazgatóságának vezetője a Magyar Nemzetnek. A községekben lelassult az áremelkedés üteme, a fővárosban viszont még nem, de ez egy speciális piac, erősebben jelentkezik a befeketetési kereslet és a külföldi vásárlások. A jegybank említett pénzügyi stabilitási céljai közé tartozik az is, hogy ne legyen túlhevült lakásár-emelkedés, amelyet túlhevült hitelezés hajt.

Stabilitási szempontból nincs még túlzott kockázat a budapesti piacon. De azt is figyelni kell, a lakosság ne szoruljon ki az ingatlanpiacról. Ugyanakkor a csok is felhajtotta az árakat, most a falusi csok okozhat drágulást. A lakásáfa pedig nem került le napirendről, differenciálásra használnák valahogy ezt az adónemet. A 27 százalékos áfa miatt egyelőre úgy tűnik, a még 5 százalékos áfa idején megindult, 2021-ig kifutó fejlesztések után egyelőre nem jelennek meg új lakásépítési projektek. Banai szerint a külföldön dolgozó magyar építőipari munkaerőnek csak akkor van értelme hazajönni, ha fennmarad a kialakult magasabb bérszínvonal 10 évig, mert például „az osztrák építőipar sokkal kevésbé ciklikus, jobban el van simítva„.

Forrás: HVG; kép: csalad.hu