Bem József – február 26.

Újpest

Az újpestiek már 1890-es évektől fontosnak tartották, hogy kellőképpen emlékezzenek az 1848-49-es szabadságharc hőseire. Számos közterület viseli nagyjaink nevét, és Újpesten úgy tudjuk, hogy Budapesten egyedüli kerületként 1890-től kezdően mind a tizenhárom vértanú emlékét utcanév őrzi.

ÚJPESTI KÖZTÉR sorozatunk ezek ismertetésével készül március 15. méltó megemlékezésére.

Bem József (Józef Zachariasz Bem) felvett muszlim nevén Murád (1794.-1850.) lengyel származású magyar honvéd altábornagy majd oszmán pasa, „a székelyek Bem apója”.

„Mi ne győznénk? hisz Bem a vezérünk,
A szabadság régi bajnoka!
Bosszuálló fénnyel jár előttünk
Osztrolenka véres csillaga.”

Az 1848-1849. évi szabadságharc egyik kiemelkedő alakja. 1830-1831-ben a lengyelek oroszellenes felkelése tüzérségének irányítója volt. A bukás után emigrált és Nyugat-Európában tevékenykedett. 1848 tavaszán Galíciában tűnt fel, majd októberben a forradalmi Bécsben a véderő parancsnoka. A bukás után Magyarországra menekült. Kossuth december elsején az erdélyi hadsereg főparancsnokának nevezte ki. Itt nagy hadi sikereket ért el. Az oroszok támadásait azonban már nem tudta visszaverni, és Segesvárnál döntő vereséget szenvedett tőlük. A bukás után Törökországba emigrált, mohamedán hitre tért, és Murad Tevfik pasa néven a meghódított Szíria katonai parancsnokaként halt meg.

A kis termetű, vézna, beteges embernek hatalmas volt a lelkiereje. A csata napján valódi hősként viselkedett, nagy kócsagos csákójával mindenütt elöl járt, és sok sebtől eltorzult arca belső tűztől égett. Példamutató rettenthetetlensége hatott katonáira is. Különösen a székelyek ragaszkodtak hozzá babonás tisztelettel. Hadvezérként kiválóan alkalmazta az ágyúütegeket, szerette a gyors helyváltoztatáson alapuló meglepetés-taktikát, ezért nagyon megfelelt számára a kicsi, hegyes-völgyes országban kis létszámú sereggel vívott küzdelem. Önzetlen, halált megvető bátorságú, tanult és ügyes katonaként kötelezte el magát a szabadságharc eszméje mellett. Petőfire óriási hatással volt, ez a hatás felfedezhető verseiben is. Távol tartotta magát a magyar vezérek pártoskodásától, ezért élvezte Kossuth Lajos teljes bizalmát. A kormány utasításait azonban nem sokra tartotta, és nemcsak a katonai, de a polgári igazgatás kérdéseiben is attól függetlenül szeretett eljárni.

Élete fő céljához, a lengyel szabadságért folytatott küzdelemhez haláláig hű maradt. A vallási áttérés ehhez csak eszköz volt. Ha megéri az 1853-ban kirobbant krími háborút, minden bizonnyal hatékonyan harcolt volna az Orosz Birodalom ellen.

Újpesten 1923 óta utca viseli nevét.

Címke:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük