Hétvégén újra óraátállítás!

közélet

Ismét elérkezik október utolsó vasárnapja, ami nem jelent más, mint 28-án hajnali 3 óráról vissza kell állítani 2 órára az óráinkat. Ekkor kezdődik ugyanis hivatalosan a téli időszámítás. Elképzelhető, hogy utoljára kell figyelni erre a dátumra, az Európai Bizottság ugyanis az óraátállítás eltörlését javasolja. De mit érdemes tudni a téli és a nyári időszámításról?

A tavaszi és őszi óraátállítás, ami helyett az Európai Bizottság most a nyári időszámítás állandóvá tételét javasolja (ezen puhítottak végül, és a kormányokra bízná, hogy melyik időszámítást tartják meg), először 1916-ban jelent meg Európában energiatakarékossági okokból, de később több országban felhagytak vele – írta pénteken a nyári időszámítás történetét összefoglalva az AFP francia hírügynökség.

Az óraátállítás atyjának Benjamin Franklin amerikai feltalálót és politikust tekintik: ő volt az első, aki 1784-ben a Journal de Paris című lapban írt szatirikus esszében azt javasolta a franciáknak, hogy kezdjék korábban a napjaikat, hogy spórolni tudjanak a gyertyával.

A nyári és a téli időszámítást 1916-ban vezették be Németországban és az Osztrák-Magyar Monarchiában, hogy az első világháború alatt csökkentsék az áramfogyasztást. Még ugyanazon az évben követte a példájukat a Brit Birodalom és Franciaország. A nyári időszámítás célja, hogy a világosság idejére helyezzék át a tevékenységeket, és így csökkentsék a mesterséges világítást.

2018-ban a magyar kormány, pontosabban Gulyás Gergely azt mondta, hogy „nincs kialakult kormányzati álláspont az Európai Bizottság elnökének mai javaslatáról, de voltak korábban ennél rosszabb javaslatai is a testületnek.” Ennek kapcsán érdemes felidézni, hogy tavaly áprilisban arról szóltak a hírek, hogy a Fidesz képviselői és a Nemzetgazdasági Minisztérium sem támogatta az óraátállításra vonatkozó javaslatot.

A rendelkezésre álló bizonyítékok az alábbiak a Bizottság összesítése szerint:

  • Belső piac: A bizonyítékok egyelőre csak a következők tekintetében egyértelműek: ha az óraátállítás időpontjait a tagállamok nem egyeztetnék egymással, az kedvezőtlen hatással járna a belső piacra, mert a tagállamok közötti kereskedelem költségei növekednének, kényelmetlenebbé válna a közlekedés, a távközlés és az utazás, valamint csökkenne a termelékenység az áruk és a szolgáltatások belső piacán.
  • Energiamegtakarítás: Noha ez volt a jelenlegi szabályozás bevezetésének a legfőbb mozgatórugója, kutatások szerint az energiamegtakarítás mértéke összességében elenyésző. Az ezzel kapcsolatos adatok jellemzően függnek olyan tényezőktől is, mint pl. a földrajzi elhelyezkedés.
  • Egészség: A nyári időszámításnak köszönhetően az emberek több szabadtéri programon vesznek részt, aminek minden bizonnyal kedvező hatásai vannak. Másrészről viszont kronobiológiai kutatások azt mutatják, hogy a nyári időszámítás bioritmusra gyakorolt hatása megterhelőbb, mint ahogyan azt korábban gondoltuk. Pontosan még nem bizonyított, hogy az óraátállításnak milyen hatásai vannak az emberi egészségre, azaz a vélt kedvező és kedvezőtlen hatások közül melyik nyom többet a latba.
  • Közúti közlekedésbiztonság: A nyári időszámítás és a közúti balesetek közötti összefüggést nem támasztják alá bizonyítékok. Az óra tavaszi előreállításából fakadó alváshiány elviekben növelheti a balesetek kockázatát. A hosszú, világos nyári estéknek azonban vélhetően kedvező hatása van a közlekedésbiztonságra és ezt kiterjesztve a téli időszakra, még kedvezőbb lehet a helyzet. Általában elmondható, hogy a nyári időszámítás baleseti rátákra gyakorolt hatását – minden más tényezőhöz képest – nehéz kimutatni – írja a Bizottság.
  • Mezőgazdaság: A korábbi aggályok, melyek szerint a nyári időszámítás megzavarná az állatok bioritmusát és tejtermelési ritmusát, jelentőségüket vesztették, mióta az állattenyésztők új eszközöket vezettek be (mesterséges fény, automatizált technológiák). Továbbá a nyári időszámítás ideje alatt az órák átállításának köszönhetően egy órával tovább van világos, így több időt lehet tölteni a szabadban, pl. a földeken vagy a gyümölcsösökben.

 

Forrás: eduline, portfolio

Kép: 24.hu

Címke:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük